KŐZETGYAPOT – fogalomtár

„A fűtési költségek leszorításának leghatékonyabb módja a családi ház minél nagyobb mértékű szigetelése. Elsősorban a fal, a födém, vagy a tető szigetelését jelenti, ezekre utólagosan is lehetősége van. Erre a célra elsősorban üveg-, ásványi-, kőzetgyapotot, cellulózt és gyapjút alkalmaznak. Az egyik legkeresettebb hőszigetelő anyag a kőzetgyapot.

A kőzetgyapot szálas szigetelőanyag, amelynek az alapanyaga megolvasztott, bányászott kőzet, a termék hőszigetelő képességét a szálak között lévő levegő biztosítja.

A videón megnézhetjük gyártását is!

A kis testsűrűségű kőzetgyapotokat inkább magastetők, válaszfalak, födémek, és álmennyezetek hőszigetelésére, míg ezzel szemben a nagyobb sűrűségű termékeket padlók, lapostetők, homlokzatok hőszigetelésére alkalmazzák.

A kőzetgyapot termékek teljes keresztmetszetűkben víztaszítók (hidrofóbizáltak). Az alapanyag olvadáspontja nagyon magas, az „A1” NEM ÉGHETŐ kategóriába tartoznak, így egy esetleges épülettűz esetén képes megakadályozni a tűz továbbterjedését.

Alkalmazhatók külterületi, és ideiglenesen használt épületek hőszigetelésére is, mivel a rovarok, madarak, rágcsálók nem tesznek kárt a szigetelőanyagban. A kőzetgyapot nem káros az egészségre, nem minősül veszélyes hulladéknak. Ezek a termékek jó hő- és hangszigetelő anyagok, illetve kiváló páraáteresztők képességgel rendelkeznek. A felhasználónak a lemezek darabolásához csak egy késre van szüksége.

A tető utólagos hőszigetelése rendszerint kétféle módon történhet, vagy a szarufák közötti, vagy/ és szarufák alatti rész szigetelésével. A kőzetgyapot szigetelést ajánljuk elsősorban a tetőtér beépítéshez a szarufák közötti hőszigetelésre. A hőszigetelés beszorításával, az öntartósságát kihasználva, külön rögzítés nélkül alkalmazzák ezeken, a helyeken. Amennyiben a szarufák mélysége kevés, ahhoz hogy megfelelő szigetelő képességet érjünk el, akkor alkalmazható a szarufák alatti szigetelés.

Ha a tetőtér nem kerül beépítésre, akkor célszerű a padlásfödémet szigetelni. Szigetelés előtt érdemes eldönteni, hogy járható, vagy nem járható padlásteret szeretnének- e kialakítani. Természetesen a tárolási, raktározási célokat is figyelembe kell venni. Ezeknek a figyelembe vételével kell választanunk a kisebb, vagy nagyobb testsűrűségű kőzetgyapot között. Vastagabb réteg kialakítása esetén érdemes kettő- vagy több rétegből átlapolással fektetni a szigetelő anyagokat, így jobb hőszigetelést tudunk elérni az átmenő hézagok csökkentésével.

Kiváló hő- és hangszigetelési tulajdonságai miatt, belső terek szigetelésére is tökéletesen megfelel. Alkalmazható gipszkarton válaszfalak, álmennyezetek, és előtét falak szigetelésénél. Eltérő hőmérsékletű helyiség közötti elválasztó szerkezeteknél fontos, hogy a magasabb hőmérsékletű (fűtött) oldalra párazáró fóliát helyezünk, hogy megakadályozzuk a pára bejutását a szigetelőanyagba, illetve az ebből adódó problémákat (páralecsapódás, penészesedés). Az így elkészült szerkezeteket bármilyen burkoló anyaggal le lehet fedni.

A terhelhető kőzetgyapotokat közbenső födémek, aljzatok úsztatott padlószerkezetében alkalmazzák lég- és lépéshang, illetve hőszigetelésére. Beépítés során fontos szem előtt tartani a megfelelő víz- és mechanikai védőrétegek elhelyezését.

A kifejezetten vakolható kőzetgyapot lemezek alkalmazási területe a homlokzatok hő- és hangszigetelése. Legjobb homlokzati szigetelőanyagok között szerepel az alábbi tulajdonságai miatt: kiváló hőszigetelő képesség, jó hangszigetelés, tartósság, nedvességre nem érzékeny, tűzállóság, kiváló légáteresztő képesség, környezetre és egészségre káros hatása nincs. Nagy páraáteresztő képességgel rendelkezik, ennek köszönhetően nem akadályozza a pára távozását, ez csökkenti a penészesedés kialakulását.”

Hide