Hírek, újdonságok

Tisztelt Partnereink!

Először is engedjék meg, hogy cégünk nevében egészségben, boldogságban gazdag boldog új évet kívánjunk Önöknek!

Mint már megszokhatták, a Knauf Insulation minden évet valamilyen termékújdonság bejelentésével és bevezetésével kezdi, ebből a szempontból 2017 sem lesz más év, mint az eddigiek.

Az előző években már megismerhették Factplus termékcsaládunkat, melynek hazai sikerét követően a termékkategória már Mineral Plus néven, de egész Európában bevezetésre került. A tavalyi év nem csak a Mineral Plus piacra lépése miatt volt érdekes, hiszen abban az évben jelent meg másik kiemelt ásványgyapot termé- künk, az MPN Plus is a hazai piacon.

Mindkét termékről elmondható, hogy az elmúlt egy évben nagy népszerűségre tettek szert mind a tervezők, mind a kivitelezők és a felhasználók között. A termékek gyártásánál alkalmazott Ecose technológia és ennek számos előnye népszerű hőszigetelési termékké tette a fenti márkákat, legyen szó akár magastető, padlásfödém, válaszfal vagy csarnokrendszerű szerkezetek oldalfalának hőszigeteléséről.

A fent említett termékek már új gyártástechnológiával készültek és ennek sikere arra ösztönözte cégünket, hogy ezt a műszaki fejlesztést vezessük át szélesebb körben is az üveggyapot termékekre.

Örömünkre szolgál, hogy tájékoztathatjuk Önöket új üveggyapot termékcsaládunk közelgő érkezéséről. Az eddig megismert Classic tekercses üveggyapot termékcsaládunk fokozatosan kivezetésre kerül és helyére NatuRoll néven új üveggyapot termékcsalád lép.

A NatuRoll termékcsalád új csomagolással, de ami még fontosabb, az elődeihez képest is javított tartalommal érkezik kedves partnereinkhez. A változások mind látványra, mind tapintásra érezhetőek lesznek.

Az anyag masszívabb, egyenletesebb felületű, a már jól megszokott barna szín egy kellemes árnyalatában fog pompázni. Mivel nem porzik és nem szúr, tapintásra is harmonikus érzetet ad, egy olyan jó minőségű üveggyapot hőszigetelő anyag lesz, amivel öröm a munka és jó érzéssel gondolhatunk az általa jelentett számos anyagi, hőtechnikai és környezetvédelmi előnyre.

A csomagoláson nagyobb hangsúlyt kap a termék R értéke, azaz hővezetési ellenállása. Az ellenállás egyenes arányban nő a hőszigetelés vastagságával, tehát minél magasabb a termék R értéke, annál jobb hőszigetelési képességről beszélünk.

Mivel a fejlesztés a teljes tekercses üveggyapot termékcsaládot érinti, a különböző csomagolási színek és az azokon feltűnő csillagok is jelzik az érdeklődő számára, milyen minőségű üveggyapot tekerccsel állunk szemben. Minél több csillagot látunk a termék csomagolásán, annál jobb minőséget rejt a csomag.

Ez színekben kifejezve így néz ki:

Ha ezt a csomagolást látjuk:

A terméknek a hőszigetelési tulajdonságain felül kiemelkedőek a hangszigetelési tulajdonságai is, kifejezetten ilyen célú felhasználásra javasolt.

Ha a lenti csomagolást látjuk:

A termék egy jó minőségű üveggyapot, jellemzően 0,037 és 0,039 közötti lambda(λ) értékkel.

Ennél egy kategóriával jobb minőségű, azaz 0,034 és 0,036 közötti lambda(λ) értékű az alábbi csomag.

A csúcsminőséget pedig, ami 0,031-0,033 közötti lambda(λ) értéket jelent, az alábbi csomagolásban találjuk.

Mivel hazánkban jelenleg a 0,037 és 0,039 közé eső lambda(λ) értékű termékek a legnépszerűbbek, mi is ennek a kategóriának a bevezetésével kezdjük el az itthoni bemutatkozást. A NatuRoll Pro névre hallgató termék várhatóan február elejétől lesz rendelhető, azt megelőzően tájékoztatást küldünk kedves vásárlóinknak a termék palettizációs adatairól, és természetesen komplett műszaki dokumentációval és a forgalmazáshoz szükséges engedélyekkel várjuk szíves megrendelésüket. A változásokat árlistánkban és az Online rendelésfelvételi rendszerünkön is átvezetjük.

A többi, még magasabb minőséget képviselő NatuRoll tekercses és táblás termékcsalád bevezetési idejével kapcsolatban pedig folyamatosan tájékoztatjuk a kedves érdeklődőket!

fej

Acélfalak hőszigetelése

csarnok rendszerű épületeknél

 

acelfalak_1

 

Egy debreceni csarnoképítés kapcsán szeretnénk Önöknek bemutatni új ásványgyapot hőszigetelő anyagunkat, a Mineral Plus® termékcsaládot.

A csarnok épületének acélfalai kaptak Mineral Plus 039 típusú hőszigetelést. Ez a szigetelőanyag már korábban is közismert és közkedvelt volt Fact Plus márkanéven. A néhány éves nemzetközi tesztidőszak lezárását követően került sor a név-és arculatváltásra.

acelfalak_2

Természetesen az új kék színű csomagolóanyag a már megszokott minőséget, és ugyanazon elő­nyöket tartalmazza.

Töredék szállítási, anyagmozgatási igény a hagyományos kőzetgyapot könnyűlemezekhez képest. A tömörített csomagolás előnyei egészen a beépítés pillanatáig érvényesülnek, hiszen az anyag csak a kicsomagoláskor, az állványon nyeri el a beépítési méreteit, így lényegesen gyorsabb, egyszerűbb a szigetelési feladat elvégzése.

acelfalak_3

Köszönhetően a már jól ismert Ecose® gyártási technológiának, az emberi szervezet­re gyakorolt irritatív hatások fel sem merültek.

 

Műszaki adatok:

acelfalak_4

fej

Irhabundát a házakra?

30 cm vastag hőszigetelés a homlokzaton

Ismerős a régi mondás? Mennyi? 30! Mi 30? Mi mennyi?

A válasz természetesen a szigetelés vastagsága. Ma még talán ritkábban fordul elő, de a tendenci- ákat és az előírásokat ismerve már biztosak lehetünk benne, hogy a nem túl távoli jövőben inkább ez lesz a jellemzőbb szám, mint a 20 cm alatti szigetelés vastagság. Külön szerencse, hogy a be- építésnél megjelenő – a nagyobb vastagság miatti – magasabb beruházási költség kiszámíthatóan megtérül, sőt, a szigetelés vastagságának növekedésével csökken a szerkezet U [W/m2 K] értéke, ami által a beruházás, felújítás megtérülése a felhasznált energia mennyiségének csökkenésével még gyorsabb lesz.

2016_szeptember_1

A1 ROSKADÁSMENTES Tekintse meg a (www.mek.hu) Magyar Építész Kamara honlapján található fagyapot termékalkalmazási pályázatunkat! Irhabundát a házakra? 30 cm vastag hőszigetelés a homlokzaton Az épületek építésénél, felújításánál mindenképpen a hosszú távú szempontokat kell – érdemes – figyelembe venni. A felújítási ciklus Magyarországon kb. 30-40 év, homlokzati szigetelést pedig nem szokás csak úgy cserélgetni, így egy hosszútávra szóló jó döntéssel egy komoly felújítási költséget is meg lehet takarítani. A homlokzati szigetelő lapok jellemző vastagsága ma 15-20 cm körül alakul, ami már nagyon jó értéknek mondaható, de még értelmesen, a költség-haszon elvet is figyelembe véve még fokozható. A „passzívház” szint eléréséhez akár 30 cm körüli szigetelő lap vastagság is szükséges lehet a Knauf Insulation FKD-S Thermal ásványgyapot lemezeiből, amelynek hővezetési tényezője kifejezetten jó, λ=0,035W/mk!

2016_szeptember_2

Az egri Eszterházy Károly Egyetem Közösségi Épületének felújításakor mindezen kérdésekre sikerült választ adni. A homlokzat energetikai célú felújításának célja, hogy a végeredmény passzívház szintű épület legyen, amihez 30 cm vastagságú szigetelő lapok beépítésére volt szükség. Ennek típusa a kritikus épületrészeken – nyílászárók körül, egyes kiugró épületrészeknél – a katasztrófavédelem előírásai szerint a tűzterjedés megakadályozására csak A1 tűzvédelmi osztályba sorolt anyag lehet, tehát ásványgyapot. A szükséges 30 cm vastag lapokat a Knauf Insulation egy rétegben tudta leszállítani, ezzel is hozzájárulva az idő és költségtakarékos kivitelezéshez:

  • a szigetelő lapokat egy rétegben kellett felragasztani, ez komoly idő és ragasztóanyag megtakarítást jelentett
  • a lapok közé nem került ragasztóréteg, ami a páratechnikát kedvezőtlenül befolyásolná
  • egyszerűbb, biztonságosabb a dűbelezés, a dűbelkiosztás a lapok látható elhelyezése miatt pontosabban tervezhető
  • a nehezen hozzáférhető épületrészeken a szigetelés egy menetben megoldható volt, ami szintén könnyítette, gyorsította a kivitelező munkáját

A végeredmény egy modern, színes, energiatakarékos épület, amelynek a passzívház szintű energetikai minősítéséhez a 3 rétegű nyílászárók, napkollektorok is hozzájárultak. A 30 cm vastagságú lemezek rögzítéséhez a fischer Hungária és az EJOT Hungária által ajánlott minőségi dűbelek, a vízszintes felületeken a biztonság fokozása érdekében a dűbelekhez 110 mm-es szigeteléstartó tá- nyérok kerültek beépítésre.

2016_szeptember_3

A homlokzati hőszigetelő rendszerek kiválasztásánál fontos szempont, hogy olyan rendszergazdát válasszunk, akik a felmerülő kényes/különleges részletekre is megfelelő, garantált megoldásokat tudnak adni. A szigetelő lapok méretnövekedése és a szabályozások szigorodása miatt ez egyre fokozottabb szempont kell, hogy legyen. A példában szereplő épületnél a Bástya Építész Iroda tervei alapján az ERTAMIL Kft. végezte a homlokzat szigetelését, a rendszer szakmailag helyes beépítését a Sto Építőanyag Kft., mint rendszergazda felügyelte.

lablec

 

fej
2016_07_2

Kedves Partnereink!

  1. augusztus 15-től indul az Otthon Melege program családi házak energetikai korszerűsítésére vonatkozó pályázata. Pár mondatban szeretnénk tanácsokat adni azoknak, akik hőszigetelésre/vagy annak korszerűsítésére is szeretnének pályázni.

A pályázat fontosabb jellemzői

Kik pályázhatnak?

Magyarországi lakóhellyel és magyar adóazonosító jellel rendelkező, cselekvőképes nagykorú természetes személyek, a saját tulajdonukban, vagy résztulajdonukban lévő családi ház vonatkozásában.

Milyen épülettípusokkal lehet pályázni?

A pályázat keretén belül az 1996 előtt, hagyományos technológiával készült (falazott szerkezetű, illetve vályog épületek), és 1995. december 31. napjáig kiadott építési engedéllyel rendelkező egy lakásos, a pályázat benyújtását megelőzően használatban lévő (lakott), legfeljebb 135 m2 fűtött alapterülettel rendelkező lakóépületek (családi házak) energetikai felújítására igényelhető támogatás.

 2016_07_1

Milyen korszerűsítésekre lehet pályázni?

  • Homlokzatok és födémek hőszigetelésére;
  • Homlokzati nyílászárók energia-megtakarítást eredményező cseréjére, felújítására;
  • Fűtési és/vagy használati melegvíz ellátó rendszerek korszerűsítésére, energia-megtakarítást eredményező felújítására;

 

Megújuló energiafelhasználás kialakítására vagy növelésére:

  • napkollektoros rendszer telepítésére (melegvíz előállítás és fűtésrásegítés céljából);
  • napelemes rendszer telepítésére (háztartási méretű kiserőmű, áramtermelés céljából);
  • brikett, pellet, faapríték, faelgázosító kazánrendszer kiépítésére

Amennyiben homlokzati hőszigetelésre és/vagy magastető/padlásfödém hőszigetelésére szeretnénk pályázni, az alábbi logikai sorrendet kövessük:

  1. Energetikus segítségével készíttessünk Energetikai Tanúsítványt az épületről
  2. Az energetikus kiszámolja, milyen lambda értékű és vastagságú szigetelés kell az adott terü- letre, ami megfelel a pályázati kritériumoknak
  3. Ezek után kérjünk árajánlatot a kivitelezőtől
  4. Figyeljünk arra, hogy az energetikus által ajánlott minőséget, vastagságot építsük/építtessük be, ellenkező esetben előfordulhat, hogy pályázatunk érvénytelen lesz, hisz nem teljesíti a pályázat által előírt hő átbocsátási tényezőt, ami a kiírásban U = 0,24 W/m2 K értékkel szerepel homlokzati falak esetében, U = 0,17 W/m2 K értékkel padlásfödém/magastető hőszigetelése esetében
  5. Az energetikai tanúsítvány, az anyagbeszerzés, a kivitelezés költségeit szerződéssel és számlával kell igazolni, azok benyújtása ugyancsak pályázati feltétel!

 

Fontos, hogy bármely szerkezet hőszigetelésére pályáznunk, a siker érdekében és minden szerkezet esetében a megfelelő hőátbocsátási követelmény értéket, vagy annál jobbat kell elérnünk!

A pályázati összeg több tényezőtől függ:

 

 A vissza nem térítendő támogatás mértéke és aránya:

A vissza nem térítendő támogatás mértéke a beruházás megvalósításával elérhető, energetikai tanú- sítvánnyal igazolt

CO2 megtakarítás alapján minden megtakarítható CO2 kg/év egységre 900,- Ft támogatás igényelhető.

 

A támogatás maximális intenzitása a megvalósítandó fejlesztés komplexitásától függően eltérő, ezzel ösztönözve az épületek komplex fejlesztését. A maximális támogatás mértéke az elszámolható költségek

 – 55 %-a, de maximum 2.500.000,- Ft azaz kétmillió-ötszázezer forint, amennyiben a pályázó a hőszigeteléssel egyidejűleg egy további energiahatékonysági fejlesztést, és legalább egy megújuló energiát hasznosító rendszert épít ki;

 – 50 %-a, de maximum 2.000.000,- Ft azaz kétmillió forint, amennyiben a pályázó hőszigetelést, és legalább egy megújuló energiát hasznosító rendszert épít ki;

– 45 %-a, de maximum 1.500.000,- Ft azaz egymillió-ötszázezer forint, amennyiben a pályázó egy energiahatékonysági fejlesztést és legalább egy megújuló energiát hasznosító rendszert épít ki;

– 40 %-a, de maximum 1.250.000,- Ft azaz egymillió-kettőszázötvenezer forint, amennyiben a pályázó egy típusú fejlesztést valósít meg

 

 

fej

                       m_6

Hőszigetelés egy életre – átszellőztetett homlokzattal

Ma már talán nem kérdés, hogy a lakóépületek építésénél, felújításánál az épületenergetikának dobogós helyezése van a legfontosabb szempontok között. A szigorodó hőtechnikai követelményértékek ráadásul a lakók érdekeit is képviselik, hiszen az épület fűtése-hűtése folyamatos feladat, folyamatos költség. A külső falakra vonatkozó hő átbocsátási tényező követelményértéke 2015.01.01-től 0,24 W/m2K, ami majdnem 50%-os szigorodást jelent a korábbi értékhez képest.

m_1

Egy ennek megfelelő falszerkezet már jelentős csökkenést eredményez az üzemeltetési költségekben is, emellett a lakó- komfort is lényegesen javul.

Az elérhető, illetve a valós csökkenés mértékét természetesen az egyéb határoló szerkezetek is befolyásolják.

A jelen hírlevélben hivatkozott lakóház átszellőztetett homlokzattal készült, amelynél a kasírozott TP 435B üveggyapot szigetelés az alábbi előnyöket biztosítja:

m_2 a 20 cm vastagságban alkalmazott TP 435B hővezetési tényezője 0,034 W/mK, így a falszerkezet U értéke 0,17 W/m2K >>> 30%-kal jobb érték, mint a követelmény

 akusztikai értékek javulása >>> akár 10 dB zajcsökkentés érhető el

 kiváló páratechnika >>> a páradiffúziós ellenállás µ=1

 az anyag rugalmassága miatt az illesztéseknél könnyen biztosítható a hőhídmentes táblacsatlakozás

 A1 tűzvédelmi osztályba sorolás >>> javul az épület tűzvédelme

 ECOSE® technológia >>> az üveggyapot nem tartalmaz egészségre káros kötőanyagot

 az üveggyapot hozzájárul az épített környezet fenntarthatóságához

 könnyen vágható, minimális porképződés a beépítésnél

Az átszellőztetett homlokzat további előnyei, a jelen épületnél alkalmazott StoVentec (forgalmazó a Sto Építőanyag Kft.) rendszerben:

 a hőszigetelés vastagsága passzívház kategóriáig növelhető

 3 cm légrés kialakítása >>> az átszellőzés miatt javul a nyári hővédelem

 hőhídmentesített vázrendszer

 az épület fokozott mechanikai védelme

 a rendszer teljes körű UV-védelmet biztosít az épületnek

 az épület megjelenése a rendszerhez tartozó vakolatokkal, egyéb burkolatokkal változatosan tervezhető

Az épület kiváló energetikai paramétereihez és az alacsony üzemeltetési költségekhez nagyban hozzájárultak még a háromrétegű ablakok, a méretezett lapostető szigetelés, valamint a homlokzatot

kivitelező ECO-FRONT Kft. precíz munkája is.

fejZaj_kep_4

Utcai zajok kizárása Heraklith lapokkal
nagy forgalmú út melletti családi házban

Rohanó világunk káros mellékterméke az egyre fokozódó zajterhelés. A zajok egy szint felett vagy bizonyos ismétlődés után nehezítik a munkavégzést, a koncentrálást, akadályozzák feladataink elvégzését, végeredménybenZaj_kep_1 zavarják az idegrendszer működését. Az ismétlődő zajok sajátossága, hogy egy idő után „az ember füle rááll”, velük szemben az ingerküszöb alacsonyabb lesz. Különösen káros a jelenség, amikor az az otthonunkat terheli és akadályozza az esti, éjszakai, hétvégi pihenést, regenerálódást. A ház, ahol a bentlakók a fenti jelenségtől szenvedtek egy nagy forgalmú út mellett épült. Az épület mellett rendszeresen gépjárművek haladtak el. A könnyű, glettelt falazóelemek ezeket a forgalomból eredő zajokat nem bírták kizárni az épületből. Az akusztikai feladat megoldására a tulajdonos az Arató Akusztikai Kft-t kérte fel. A cég szakemberei a helyszínbejárás során akusztikai méréseket végeztek, amely során meghatározhatóvá vált a probléma forrása. A könnyű, glettelt falszerkezet különösen a mély frekvenciatartományban nem működött hatékonyan. A dübörgő, mély hangok bejutása az épületbe elsősorban a falszerkezet kis tömegével volt magyarázható. Mivel a tulajdonos a homlokzatot hőszigetelni szerette volna, ezért az akusztikus tervezőnek a feladat megoldására a Heraklith lapokra esett a választása, amelyek szálas szigetelőanyaggal kombinálva a hő és hangszigetelést is biztosítják. A számítások elvégzése után a következő rétegrendet javasolták:
• 50×50 mm-es lécváz rögzítése a homlokzaton
• a lécváz közé 50 mm szálas szigetelőanyag, kőzetgyapot, vagy MPN Plus ásványgyapot
• 50x1000x600 mm Heraklith C lapok szerelése a lécvázra
• vastagvakolat 220 grammos üvegszövet háló erősítéssel

Zaj_kep_3

A homlokzatszigeteléshez a kivitelezést végző Silver Insulation System Kft. részére a Knauf Insulation Kft. nagy pontossággal (derékszögesség, hosszméretek) gyártott Heraklith lapokat biztosított, amit egy erre a célra beszerzett profilerrel készített el. Ennek köszönhetően az illesztési hézagok minimálisra csökkentek. A hagyományos vastagvakolattal ellátott Heraklith lapok speciális szálszerkezetüknek köszönhetően rugalmas vázra szerelve jelentősen javítják a falazott szerkezetek hanggátlását, melyet számos laboratóriumi mérés is igazol. Az így kialakult réteges falszerkezet növelte a fal tömegét, ami mély frekvenciatartományban 4-5 decibeles hanggátlás növekedést eredményezett.

fej

Tiszta levegő – kőzetgyapot szigeteléssel

Tiszta levego_1

A Budakeszi határában található tüdő- gondozásra szakosodott Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet „A” épülete 1901 óta fogadja rendületlenül betegeit. A sok szolgálatért cserébe, a felújításra szorult épület 2015 karácsonyára megkapta kiérdemelt új külsőjét, amely nem csak esztétikájában, hanem mű- szaki paramétereiben is megfelel a mai kor elvárásainak.

Tiszta levego_5  Tiszta levego_3

Az épület pincefödéme, homlokzata és tetőszerkezete kapott teljes hőszigetelést, emellett a régi nyílászárókat újakra cserélték. Ennek eredményeképpen éves szinten 112 tonna CO2 kibocsátás csökkenést és közel 6,5 millió forint költségcsökkentést várnak az épület beruházói. A 100%-ban pályázati összegből megvalósult, 150 millió forint értékű invesztícióval várhatóan kb. 53% energia-megtakarítás érhető el.

Egy speciálisan tüdőgondozással foglalkozó intézmény esetében a szobák (és a környezet) tiszta levegője elengedhetetlen fontosságú! A Knauf Insulation kőzetgyapot termékei az egészségvédelmi, páraáteresztési és tűzvédelmi elvárásokra tekintettel kaptak lehetőséget a bizonyításra. Ennek eredményeként esett a választás a Knauf Insulation Nobasil FKD-N Thermal hőszigetelő táblára. A Korányi Intézet homlokzatának szigeteléséhez 3400 m2 felületen, 14 cm vastagságban építették be λD = 0,034 W/mK hővezetési tényezőjű anyagunkat.

Tiszta levego_2 Tiszta levego_4

Tájékoztatásul a homlokzati falak és egyéb épülethatároló elemek elvárt hőátbocsátási tényezője közintézmények esetén: ez 2018-tól minden épületre kötelező érvényű lesz!

Érdemes pár szóban beszélnünk a dűbelezésről is, mivel nem megfelelő választás esetén komoly pénzeket dobunk ki, még ha kiváló szigetelést választottunk is. A nem megfelelő alapanyagokból készülő, hő- hídhatás-csökkentő megoldás nélküli termékek jelentős mértékben rontják a rendszerek haté- konyságát. Az általánosan elfogadott, négyzetméterenkénti 6 db dübel használata esetén akár 20%-os hatásfokcsökkenéssel is számolni lehet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 100 mm vastagságú rendszerből – a hőhidakat képező dübelek miatt – 20 mm-t elveszítünk. Egy szélszívásnak kitett, magasépület esetén a nagyszámú (több mint 10 db/m2 ) dübel akár 25-30%-kal is ronthatja a falszerkezet hőátbocsátá- si tényezőjét!

Az európai szabványok a dübelek pontszerű hőveszteségi tényezőjét egy úgynevezett Χ (khí)-értékkel jellemzik, amelynek mértékegysé- ge W/K. A vonatkozó európai irányelv, az ETAG 004 szerint ez az érték a lehető legalacsonyabb legyen. Ezzel elérhető az a cél, hogy a dübelek nem rontják a hőszigetelés hatékonyságát (csak akkor kell a számolni a hatásukkal, ha az egy négyzetméteren alkalmazott dübelek által okozott hőveszteség, a ΔΧ > 0,04 W/m2 .K) Az ilyen követelménynek megfelelő dübelek használata esetén tehát biztosak lehetünk, hogy jól választottunk.

Az Intézet homlokzatán kívül a tetőn eltávozó 35% hőveszteség is elegendő indoknak bizonyult, hogy az 1000 m2 felületű lapostetőhöz további két új termékünket válasszák. A felső réteghez 60 mm SmartRoof Top 70 kPa λD = 0,038 [W/mK], alsó réteg esetében 100 mm SmartRoof Thermal 50 kPa λD = 0,036 [W/mK] lépésálló kőzetgyapot szigetelőanyagok kerültek beépítésre. A tetőszigetelések esetén a két réteg biztosítja a szerkezet hőhíd mentességét. Az új név új termékeket is jelent, hiszen a fejlesztésekből adó- dó gyártástechnológiának köszönhetően lapostetős termékeink esetében is jobb lett a hőszigetelési képesség. A kisebb hővezetési tényező pedig kisebb vastagságokat és ebből adódóan kisebb súlyt eredményez a felhasználóinak. Nagy örömünkre szolgál, hogy egy ilyen speciális és fontos épület esetében részt vehettünk az állagmegóvás és a gazdaságossági mutatók javításában! További jó szigetelést kívánunk!

fej

Guruló (majdnem) passzív házak a vasútnál

A vasúti pályaépítésben, pályakarbantartásban általános gyakorlat, hogy a kivitelezést végző szakemberek hetekre, hónapokra „kiköltöznek” a munkahelyre. Változó a munkahely, így folyamatosan költözni kell a munkát végzők kiszolgálását biztosító iroda-szállás-raktár komplexumnak is. Erre a célra speciális, az igények szerint átalakított vagonokat használnak, amelyek nappal irodák és raktárak, éjszaka pedig szállást nyújtanak a munkát végzőknek.

1

Az elhasználódott, korszerűtlen vagonok felújítása során kiemelt szempont lett a vagonok hőszigetelése. Ez egyrészt a használók komfortérzete miatt, másrészt pedig a használat sajátosságai miatt fontos. A különböző építési helyszíneken eltérő a rendelkezésre álló villamos teljesítmény, amiből a jelentkező összes igényt ki kell elégíteni. A kocsik hűtés-fűtésére elhasznált energia mennyisége – mint a lakóépületeknél is – jelentős mértékű a teljes felhasználáson belül, így a beépített szigetelés hatékonysága elsőrendű fontosságú. A Classic 032 [λD=0,032 W/mK ] ECOSE® kötőanyagú, tekercses hőszigetelő anyag választásának főbb szempontjai: 10 cm szerkezeti vastagság mellett maximális hőszigetelő képesség, könnyű bedolgozhatóság, ne tartalmazzon az egészségre káros anyagot, a változó felületnagyságok mellett minimális, inkább nulla hulladék keletkezése. A relatíve kis légköbméterű helyiségekben kiemelt jelentőségű a dolgozók egészségvédelme, ezért a kiválasztott anyagok mindegyike rendelkezik az Európában a lehető legmagasabbnak szá- mító Indoor Air Quality [Beltéri Levegőminőség] szabvány Gold minősítésével.

2

Az első így készült vagonok már jól vizsgáztak a gyakorlatban. Nyári tesztidőszakban 1 hetes tartós 34-35 °C nappali hőmérséklet mellett a belső térben 26-27 °C –t mértek a lezárt vagonokban, klímahasználat nélkül. Hidegben, -1°C külső hőmérséklet mellett a mindössze 1500 W teljesítményű fűtőtest a kb. 100 lm3-es helyiségben ½ óránként kb. 5 perces működéssel stabilan, egyenletesen tartotta a beállított 21 °C-ot. Ezekkel az eredményekkel teljesültek az elektromos energia felhasználással kapcsolatos elvárások is. Az újabb kocsik tetőinél, mivel a hely engedi, már 16 cm vastag Classic 032 kerül beépítésre, hogy a maximumot lehessen kihozni egy olyan építési feladatból, ahol minimális, illetve csak korlátozott tér áll rendelkezésre. A vagonok eltérő funkciójú helyiségei közötti válaszfalakba a jó hangszigetelő képességű, táblás, 50 mm vastagságú Ekoboard [AFr ≥ 5 kPa S/m2 ] anyag került beépítésre, hogy a pihenés és a munka békés egymás mellett élése is biztosítható legyen. A kifejezetten jó szigetelési minőség a kiváló hővezetési tényezőjű szigetelőanyagnak és a szakszerű, jó minőségű beépítésnek köszönhető. Mind a hő, mind pedig a hangszigetelés készítésénél kiemelten fontos az anyagok szoros illesztése, a hézagmentes beépítés, mivel az „ottfelejtett” hő- vagy hanghidak jelentősen rontják a végeredményt. A szigetelések pára elleni védelmét párazáró fólia biztosítja.

3

A megrendelő igényei szerint a projektet a Módos Property Zrt. bonyolította, a tervezéstől a komplett kivitelezésig. Véleményük szerint a kiválasztott anyagok jól vizsgáztak: jó volt vele dolgozni, minimális volt a porképződés, az anyag szagtalan, könnyen vágható illetve beépíthető, nem roskad. A különböző tervezési szempontok optimális összehangolásával, jó minőségű, korszerű anyagok beépítésé- vel sikerült egy új kocsi beszerzési árának töredékéből megvalósítani a projektet. A végeredmény magáért beszél, a Classic 032 és az Ekoboard szigetelőanyagok pedig láthatatlanul végzik a feladatukat, szolgálják a használókat a mindennapokban.

 

 

fej

SmartRoof tetőszigeletések

Társaságunk ez év második felétől értékesíti a magyar piacon a SmartRoof tetőszigeteléseket. A korábbi évekből jól ismert DDP sorozat továbbfejlesztésének eredményeként javuló hőtechnikai tulajdonságok jellemzik a termékcsalád egyes típusait.

oktober

A képeken látható csarnok építése során alsó rétegként a SmartRoof Base 14 cm, míg felső rétegként SmartRoof Top 6 cm vastagságban került beépítésre. Az alsó és felső rétegek illetve vastagságuk különböző kombinációit alapvetően a hő technikai előírások/elvárások tükrében érdemes és szükséges figyelembe venni. SmartRoof Top 70 kPa λD = 0,038 [W/mK] SmartRoof Normal 60 kPa λD = 0,037 [W/mK] javasolt felső rétegek Mindegyik termék A1 éghetetlen, és teljes keresztmetszetében hidrofóbizált. A táblaméretek is igazodnak az eddig megszokottakhoz. Ezen tető esetében a rétegtervi hőátbocsátási tényező U [W/m2K] 0,18 érték alá került. Példaként: SmartRoof Base 15 cm és SmartRoof Normal 6 cm alkalmazásával az U értékét sikerült volna 0,17 [W/m2K] alá szorítani. Javaslatunk szerint általában célszerű alsó rétegként vastagabb, jobb hővezetéssel rendelkező anyagot beépíteni. A SmartRoof Base mechanikai tulajdonságainak köszönhetően mindemellett bőven ellenáll a kivitelezés során keletkező fizikai behatásoknak.

okt2

Felső, vékonyabb réteg lehet a még mindig kiemelkedő hővezetési tényezővel rendelkező SmartRoof Normal. A kivitelezés során fellépő mechanikai terhelés döntő hányada a felső réteget veszi igénybe. A mechanikai rögzítés és a teljes vízszigetelés elvégzése mind-mind a felső rétegen zajlik, ellentétben az alsó réteggel, amelynek csupán a felső réteg ráterítését, mint munkafolyamatot kell elviselnie.

 

Bővebb információkért, forduljanak hozzánk bizalommal!

 


fej

Tornaterem akusztikai célú felújítása

 

toraterem_1

Budapest III. kerületében, csendes, nyugodt környéken működik 2004. óta a British International School, amely óvodástól középiskolás korig fogadja a fiatalokat. Annak ellenére, hogy új, korszerű épületekben folyik itt az oktatás, tornaterme mégis átalakításra szorult, amelyet az idei nyári szünidő alatt végeztek. A nagyméretű, kiválóan felszerelt, jó állapotú tornacsarnok felújítását az tette szükségessé, hogy alakja és kialakítása miatt annyira viszszhangos volt, ami szinte lehetetlenné tette a napi használatot.

A tornaórákon a diákok – különösen több osztály esetén – alig hallották a tornatanárok utasításait, minden sporttevékenység nagy zajjal járt. Iskolai rendezvényeken nemhogy a szereplők előadott műsorszámokat nem lehetett tisztán hallani, de még az előadás nyelvét sem lehetett megállapítani. Ezek alapján döntötte el az iskola vezetése, hogy mielőbb meg kell oldani az akusztikai problémákat. A felújítás az 535 m2 -es, 4800 m3 térfogatú, a tetőgerincnél 11 m belmagasságú tornacsarnok akusztikai vizsgálatával kezdődött, amelyet az Arató Akusztikai Kft. végzett, zajgenerátorral előállított szélessávú fehér zaj segítségével. A mérések szerint kiugróan rossz értékek jelentkeztek az 500-1000 Hz beszédtartományban. Emiatt volt nagyon rossz a beszédérthetőség már kis hangerő mellett is. Az akusztikai szakvélemény megállapította, hogy az utózengé- si idő Tm=2,88 sec volt, a párhuzamos, sima falfelületek között oda-vissza verődő zajok következtében többszörös csörgővisszhang keletkezett. A jelenségek megszüntetéséhez javítani kellett a hangelnyelést. Ehhez a tervezők a falakra és a tetőszerkezet belső oldalára a tornatermi követelmények között is ideális fagyapot táblákat választottak, mivel hangelnyelési tulajdonságaikról mérési eredmények állnak rendelkezésre, ütésállóak, és látszó felületként is alkalmazhatóak. A tervezési feladatot jelentősen nehezítették a tornacsarnok megfelelő fényviszonyaihoz szükséges, érthetően nagyméretű ablakok, ezek figyelembe vételével kellett kialakítani a szigetelhető részeket.

toraterem_4

A falak eredeti állapotban sima, vakolt felületűek voltak, amelyekre jellemzően bordásfalakat rögzítettek, amelyek viszonylag kis terü- letet foglalnak el, így alig befolyásolják a hangelnyelést. A terem lefedésére faanyagú rácsostartók szolgálnak, felső, ferde övükön lakkozott deszkaborítással. A falakat és a födémszerkezetet kemény, zárt felület jellemzi, amelyek visszaverik a hangokat, a deszkázat azokat ráadásul a helyiség tengelyének irányába koncentrálja. A hangelnyelés javítása mellett természetesen az is szempont volt, hogy a felületek megtartsák esztétikus megjelenésüket, így a látszó felület miatt táblák és rögzítőelemek elhelyezése is nagy figyelmet igényelt. Kiemelt fontosságú volt emiatt például a dűbelek kiosztása. A kivitelezés első lépéseként a rácsostartók közeibe, közvetlenül a deszkázatra 50 mm vastag, natúr színű Tektalan táblák kerültek, így csökkent a csillogó lakkozott felület aránya. A hangelnyelő burkolat rögzítése a vékony héjszerkezeten igényes munkát, nagy odafigyelést követelt a kivitelezést végző vállalkozó (Menax Kft.) részéről. A következő lépés a falfelületek burkolása volt, amelynek során az akusztikai szempontok mellett más igények is felmerültek. Itt az is lényeges szempont volt, hogy a burkolat lehetőség szerint ne üssön el az eredeti vakolt felület megjelenésétől, és a használattal járó során ütközéseknek is ellenálljon.

toraterem_2

toraterem_1A hangelnyelés fokozására a gyárilag fehérre festett 35 mm-es fagyapot táblák 8 cm-es párnafákra rögzítették, amely közé ásványgyapot réteg került. Ezzel a megoldással a súlyozott hangelnyelése αw = 0,35(H) értékről αw = 0,85(MH) értékre nőtt (Kundt csőben végzett mérések szerint). A labdaállóságra (ütésállóságra) vonatkozóan Lengyelországban készültek mérések a 25 mm-es termékekről, az EN 13964:2004 Álmennyezetek. Követelmények és vizsgálati módszerek szabvány szerint, a felületre merőlegesen és 60°-os szögben rálőtt labdával.

 A vizsgált sebességek mellett a felület nem károsodhatott (nem léphetett fel a burkolat átlyukadása vagy egyes részek elválása). Ezek alapján a táblák besorolása:

toraterem_5

A vizsgálatok eredményei alapján belátható, hogy a 35 mm-es táblák nagyobb merevségük miatt bizonyosan megfelelnek a labdaállósági feltételeknek. A felújítás befejezéseként a szakértők ellenőrző méréseket végeztek, amelyek során a beszédérthetőségi indexet, hangtisztaságot és az utózengési időt vizsgálták. A vizsgálatok igazolták, hogy az arányaikban kis hangelnyelő felületek ellenére gyakorlatilag a tervezett tulajdonságokat sikerült megvalósítani. A csörgővisszhang megszűnt, az utózengési idő Tm = 1,53 sec értékre (az eredetinek csaknem felére) csökkent.

toraterem_6

A RaSTI (beszédérthetőségi index) egy kategóriát javult, az eddig „rossz”-ból feljavult a „megfelelő” kategóriába. A hangtisztasági fok feljavult 2 dB körüli értékre, ami beszédcélú terem esetén jónak számít. Mindezeknek köszönhetően végre zavaró zajok nélkül, rendelteté- sének megfelelően használható a tornacsarnok.

lablec


fej

Az ásványgyapot hőszigetelés mezőgazdasági alkalmazása avagy a fóliasátrak új generációja

2014 decemberében Magyarország legnagyobb gombatermelő üzemében, a Bio-Fungi Kft. ócsai telephelyén szigeteltünk. A cég 100%-ban magyar tulajdonban van, és a magyarországi értékesítés mellett a nemzetközi kereskedelem legmagasabb igényeinek is eleget téve látja el termékeivel a gombapiacot. Ehhez igazodva 13 db új laskagomba termesztő egységet építettek.

20150904_1

Mutsy Attilával, a cég tulajdonosával több előzetes egyeztetés alkalmával igyekeztünk megtalálni a legmegfelelőbb terméket, amely képes egy fóliasátor hőszigetelését ellátni.

A sátrak esetében a „főfal“ tulajdonképpen a vázszerkezetre (ld 1.kép) épített hőszigetelés, két réteg speciális fólia között. Így gyakorlatilag olyan termékre volt szükség, amely azon kívül, hogy kellőképpen hőszigetel, ellenálló a folyamatos nyomófeszültséggel szemben, azaz roskadásmentesen megállja a helyét. A beépítési körülményeket ezen kívül a nagyon magas páratartalom és a beépítési nehézségek jellemzik (ld 2.kép).

20150904_2

Így esett a választás a tekercses kiszerelésben készülő hidrofóbizált Classic 032 szigetelésünkre. Mint az összes ásványgyapot hőszigetelésünk – 2008. óta – ez is a teljesen természetes, keményítő alapú, biológiailag semleges ECOSE® technológiájú kötőanyaggal készül. Így a bio elevekkel azonosulva jó választás a Bio-Fungi Kft telepére.

Az ECOSE® Technology-val készült ásványgyapot a fenntarthatóság legmagasabb szintjét biztosítja:

  • bio-alapú technológiával készült kötőanyag
  • hozzájárul az épületek belső levegőjének javításához (a hagyományos ásványgyapothoz viszonyítva) • elősegíti a fenntartható épületek létrehozását
  • csökkenti a munkahelyi káros hatások mértékét és a gyártás során a szennyezőanyag kibocsátást
  • a gyártás során nincs hozzáadott fenol, fenol-formaldehid és akril, azaz egészségre káros anyagok

 A felhasználói előnyök:

  • puhább tapintású
  • kisebb a porképződés
  • szagtalan
  • könnyen vágható

20150904_3

A Classic 032 szigetelést, amely kellően rugalmas ahhoz, hogy felvegye a sátrak ívét, ugyanakkor megfelelő merevséggel rendelkezik, a roskadás elkerülésére két rétegben, összesen 20 cm vastagságban építették be. A 0,032W/mK hővezetési tényező (amely az ásványgyapotok között a legjobb érték) ebben a vastagságban kiválóan biztosítja a hosszútávú és megfelelő hőszigetelést, így bátran ajánljuk hasonló beépítési területekre.

Ha tervezőként, kivitelezőként, forgalmazóként regisztrálni szeretne adatbázisunkban, látogassa meg honlapunkat a www.hoszigar.hu cím alatt!

fej

 


Bontás nélküli tetőszigetelés?

Igen, lehetséges!

Ha megfelelő szigetelőanyagot tennénk megfelelő vastagságban a beépített padlásterek tetőszerkezetébe, télen megakadályozhatnánk akár 15-25%-os hőveszteséget, ugyanakkor nyáron megelőzhetnénk azt, hogy a felforrósodott tető felmelegíti a belső légteret. Így spórolhatnánk mind a fűtés-, mind a villanyszámlánkon.

2150-08-31

Gyakran hagyjuk figyelmen kívül, hogy a tetőszerkezet ugyanúgy külső térhatároló felület mint a homlokzat; sőt ha jobban belegondolunk, a falakat ritkábban színezzük sötét színűre, míg cserépválasztáskor hagyományosan tégla színű vagy ennél sötétebb színeket részesítünk előnyben.

A sötétebb színek nyáron sokkal jobban felmelegednek, ehhez járul még az, hogy a nap beesési szöge nyáron közelebb áll a 90°-hoz, mint más évszakokban, és ezáltal még könnyebben és hamarabb felmelegszik a tető, a homlokzathoz képest.

Egy már beépített tetőteret újra szétbontani azért, hogy hőszigeteljük, körülményes feladat, ezért gyakran az utólagosan fújt szigetelés jelenti a legkézenfekvőbb megoldást. A befújt szigetelőanyag a régi, esetenként nem jól megválasztott szigetelés helyére kerülve is megoldást nyújt a problémákra, hiszen tökéletes hőhídmentes szerkezetet biztosít, és minden üreges szerkezetet kiválóan kitölt.

2150-08-31_2

A befújt hőszigeteléshez használt anyag jellemzői és előnyei:

  • nem éghető, A1-es tűzvédelmi besorolású
  • nem tartalmaz égéskésleltetőt, mert nincs rá szükség
  • nem tartalmaz rágcsáló riasztó/irtó veszélyes szereket, anyaga eleve nem táplálék az állatok számára
  • a szigetelőanyag szabási veszteség nélkül beépíthető
  • nem keletkezik építési hulladék
  • nincs hőhíd az illesztéseknél, hiszen nem táblás anyag, ezáltal nincs hőtechnikai veszteség
  • olyan helyekre is bejuttatható, ahová táblás hőszigetelést nem vagy csak nagy munkaigénnyel lehetne behelyezni (pl. borított gerendafödém utólagos befújása)
  • igen gyors technológia (egy átlagos méretű családi ház egy nap alatt elkészül)
  • ECOSE® technológia

A fújt szigetelés a tetőszerkezetet nem terheli meg, ugyanis az üregeket 30-35 kg/m3 testsűrűséggel fújva 15 cm vastagságban is csak 4,5-5 kg/m2 súlyt képvisel, míg a hagyományos ásványgyapot hőszigetelő termékek ennél jóval nehezebbek.

A idei év újdonsága, hogy a SUPAFIL termékek mellé érkezik ősztől, a THERMO nevű, új fújható hőszigetelő termék is, amely a már régen ismert és kedvelt tekercses és táblás anyagainkhoz hasonlóan ugyancsak környezetbarát ECOSE® technológiával készül.

2150-08-31_3

A termék hidrofobizált, azaz víztaszító és természetesen páraáteresztő,

A1-es tűzvédelmi besorolású, nem éghető termék!

Ha tervezőként, kivitelezőként, forgalmazóként regisztrálni szeretne adatbázisunkban,

látogassa meg honlapunkat a www.hoszigar.hu cím alatt!

Tisztelt címzett! E-mail elérhetősége nyílt adatbázisból, szakmai találkozó alkalmával, vagy partneri viszonyunk okán került levelezési rendszerünkbe. Amennyiben a jövőben nem kívánja a Knauf Insulation szakmai hírleveit e-mail címén fogadni, kérjük jelezze

leiratkozási szándékát a szekszard@szigeteloaruhaz.com címen, és kérésének haladéktalanul eleget teszünk.

lablec


Kőzetgyapot termékek homlokzati hőszigetelő rendszerhez

Az energetikai követelmények szigorodása minden országra jellemző, általános jelenség amelynek következménye az épületekben alkalmazott szigetelések vastagságainak jelentős növekedése. Ez például a homlokzati hőszigetelő rendszerek kivitelezése során számos, korábban nem tapasztalt nehézséget okozhat – az ablakkávákhoz beforduló szigetelés korlátozott vastagsága, vagy akár a hosszabb, drágább, hőhídmentes dübelek használata stb. miatt.

A kivitelezőket a Knauf Insulation gyártástechnológiai fejlesztésekkel igyekszik segíteni, amelyeknek köszönhetően sikerült csökkenteni a a külső falak hőszigetelésére szolgáló kőzetgyapot anyagaink hővezetési tényezőit, így a beépítendő vastagságokat is.

Elkezdődött Thermal nevű illetve ezek bevonatos változatai, a SMARTwall új anyagaink gyártása is, amelyek növelik a választékot, és tovább javítják a hőszigetelő tulajdonságokat.

Az alábbi táblázatban áttekinthető jelenlegi termékválasztékunk és az aktuális hővezetési tényezők:

hoszig_tenyezo
Az adott munkákra szánt anyagok kiválasztásában a hővezetési tényezők mechanikai tulajdonságok és egyéb szempontok is szerepet játszanak.

Ha a termék valamelyik ragasztó- vagy vakolatgyártó homlokzati hőszigetelő rendszerének része, akkor az úgynevezett bevonatréteggel ellátott, többrétegű homlokzati hőszigetelő rendszerek irányelve, az ETAG 004 alapján készült minősítésben (ETA) megadott paramétereknek kell megfelelnie.

Itt tűzvédelmi, vagy mechanikai jellemzők (nyomószilárdság,felületre merőleges irányú húzószilárdság stb.) szerepelhetnek.

A dübelek kiválasztása többnyire elhanyagolt szempont a tervezési folyamatban, pedig az olcsóbb, hőhidas típusok nagy szélszívásnak kitett vagy magas épületeken nagy számuk (több mint 10 db/m2) akár 25-30%-kal is ronthatják a falszerkezet hőátbocsátási tényezőjét.

A felület foltosodása megelőzhető a homogén szigetelőanyagokban alkalmazható, úgynevezett süllyesztett dübelek használatával.

Emiatt ügyelni kell a jobb minőségű, hőhídmentes dübelek betervezésére és beépítésére. A kivitelezést jelentősen gyorsítják, és a homlokzati rendszer költségeit nagyban csökkentik az úgynevezett bevonatos táblák, amelyek között már a fenti két, kiemelkedő hőszigetelő képességű termékcsaládot találjuk.

Ezek a bevonatoknak köszönhetően a kivitelezők számára nyújtanak további előnyöket.

kőzetgyapot

Előállításukhoz a jól ismert FKD S, FKD, FKN táblák szolgálnak, amelyek egyik vagy mindkét oldalára a gyártás során speciális, szilikát alapú filmréteget hordanak fel.

A bevonatos táblák CE jelölési kódja és tűzvédelmi osztálya az alaptermékével azonos marad, a bevonatnak köszönhetően viszont jelentősen gyorsabban, kb. 25%-kal rövidebb időtartam alatt, és akár 35%-kal kevesebb ragasztó- és vakolóanyag felhasználásával – így kisebb költséggel – végezhető a kivitelezés. Ez annak köszönhető, hogy a táblák beépítését rögtön a ragasztással lehet kezdeni, nincs szükség a felület alapozására (kérgesítésére). Egyoldali bevonattal ellátott terméket célszerű a bevonatos oldalával kifelé elhelyezni, mert így a teljes vakolt felületen több bevonat (vakolat) takarítható meg, mint a pontszerűen végzett ragasztás során.

A bevonat további előnyei:

  • könnyebb kezelhetőség
  • a zárt felületnek köszönhetően kisebb a kiporzás
  • könnyebb az anyagmozgatás
  • könnyebb a táblák vágása
  • kompakt felület – biztosabb, jobb fogás

Az elkészült mintafelületeken végzett mérések eredményei igazolták az előzetes várakozásokat.

Bevonatos termékek alkalmazásával pl. 100 m2-es felületen akár 200-400 kg ragasztóval kevesebb szállítására, bekeverésére, állványra juttatására és bedolgozására van szükség.

A vizsgálatok során tehát bebizonyosodott, hogy a bevonatos termékek megőrzik a kőzetgyapot termékek összes előnyét, emellett sokkal egyszerűbb, gyorsabb és megbízhatóbb, egyenletes minőségű kivitelezést garantálnak.
(Forrás: www.kanufinsulation.hu)

lgo

 


Környezetbarát épület és szigetelés Gerendaház szigetelése
FactPlusTM ásványgyapottal

Tisztelt Kollégák! Valószínűleg a fa volt az egyike az első alapanyagoknak, amiből az őseink1 lakhelyüket építették. Napjainkban ismét kezd előtérbe kerülni a fából való építkezés. A Németh-Fa Kft. (Lenti) a legmodernebb CNC technológiával állít elő minőségi faipari termékeket, legyen szó fa nyílászáróról, svédpadlóról, tetőszerkezetről vagy faházról. Ezen hírlevelünkben egy gerendaház szigetelési lehetőségét mutatjuk be. A gerendaház falszerkezete különböző vastagságú gerendából készülhet (84, 110, 124, ill. 164 mm). Az itt bemutatott gerendaház falszerkezete: – 84 mm vtg.gerendafal – 100 mm vastagságú FactPlusTM 039 szigetelés – párazáró fólia – hajópadló Az épület funkcióját tekintve2 gyümölcsaszaló épület, ideiglenes használattal, így a fokozott hőszigetelésre nem volt igény, de természetesen a tartószerkezet belső oldalára tetszőleges vastagságban elhelyezhető hőszigetelő réteggel bármilyen hőátbocsátási tényező érték elérhető: akár a 2018. január 1.-től kötelezően érvénybe lépő költségoptimalizált követelményszint, vagy annál jobb érték is. A fa természetes anyag, az építőanyagok közül az egyedüli megújuló alapanyag, az újrafelhasználási és a környezetvédelmi pozíciója is előnyös. Előállításának és megmunkálásának kicsi az energiaszükséglete. A környezettudatos, formaldehid-mentes természetes bio-alapú kötőanyag alkalmazásával – ECOSE® technológiával – készül a 3FactPlusTM termék is, így ezen szigetelőanyag alkalmazása kézenfekvő választás a gerendaházak hőszigetelésénél. A gerendaházat építő szakemberek szerint a FactPlusTM szigeteléssel a munka is hatékonyabb és komfortosabb, a régebben alkalmazott könnyű kőzetgyapot szigeteléssel szemben, mivel nem kell gyakori technikai szünetet tartani, hogy a munka közbeni por irritációtól megszabaduljanak. A jövőben igyekeznek az összes faháznál a FactPlusTM szigetelést használni, legyen az gerendaház, rönkház, vagy fa vázszerkezetű épület.

lablec


Az évtized végére már csak nulla energiás házak épülhetnek

Az építésügy átfogó szabályozásáról szóló kormányhatározat előrevetíti az építőipari kivitelezéssel összefüggő tevékenységek változását, ami várhatóan kihat a lakásépítésre és- felújításra is. A nemrég elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia hosszútávú kötelezettségeket tartalmaz és óriási feladatokat ró az építési piac számos szereplőjére – hívja fel a figyelmet közleményében az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).
 napihu

Az energiahatékonyságáról szóló irányelv várható hazai jogrendbe ültetése szigorítja az épületek energetikai követelményeit. Az új energetikai szabályozás alapján közel duplájára nő a szükséges hőszigetelési követelmény: a falakra és a födémekre, ahol eddig 8 cm hőszigetelés is elég volt, az új szabályozást követően 14-16 cm-t kell beépíteni. Az aljzat beton alá már teljes felületen kell hőszigetelés és legalább 14 cm a megfelelő. A lapostetőkre, ahol eddig 16 cm is elég volt, ezentúl 24 cm a minimum. A külső nyílászárók szinte csak 3 rétegű üvegezéssel készülhetnek.

Az energia felhasználás mértékét is folyamatosan csökkenteni kell. Az évtized végéig, 2020-ig el kell érni a közel 0 energia felhasználást. A korszerű anyagoknak és technológiáknak köszönhetően eleget lehet tenni a megnövekedett energetikai követelményeknek és a fenntartható építés céljainak. Az elérhető pályázati, illetve finanszírozási lehetőségekről, technológiai újításokról az április 15-19. között a Cosntruma keretei között, az ÖKO CITY Interaktív Kiállításon és Fórumon működő Kormányzati Tájékoztatási Szigeten informálódhatnak az érdeklődők.
(forrás: napi.hu)

lablec


Újabb korszerűsítési pályázatot jelentettek be társasházaknak

Idén immár hetedik alkalommal írta ki társasházi korszerűsítési pályázatát az OTP Bank. A március 16-án megnyílt pályázatra azok a társasházak és lakásszövetkezetek jelentkezhetnek, amelyek vissza nem térítendő támogatás felhasználásával kívánják fejlesztési elképzeléseiket megvalósítani. A pénzintézet három kategóriában összesen 7,8 millió Ft támogatással segíti a korszerűsítésre készülő lakóközösségeket. Az OTP Bank szakértői felhívják a figyelmet, hogy a támogatásban nem részesülő pályázóknak sem kell lemondaniuk terveik megvalósításáról, hiszen a pályázati források mellett számos egyéb kedvező finanszírozási lehetőség áll rendelkezésre.
enertanusitvany

Kedvező fordulat következett be a lakásépítések területén tavaly Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2014-ben összesen 8 358 új lakás épült, 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül például Budapesten tavaly már látványosan, nagyjából 50 százalékkal nőtt az eladott új társasházi lakások száma. A magyarországi lakásállomány korszerűsítése terén azonban továbbra is a felújítások és korszerűsítések játsszák a legfontosabb szerepet, különösen a társasházi és lakásszövetkezeti szektorban. Amíg ugyanis országos szinten az új építésű lakások közül a többszintes, többlakásos épületek aránya 39-ről 35 százalékra csökkent, addig a teljes, mintegy 2,1 millió darabra tehető társasházi és lakásszövetkezeti lakásállománynak mintegy 50 százaléka továbbra is korszerűsítésre vár.

Erre a problémára kívánja felhívni a figyelmet, egyúttal segítséget nyújtani az OTP Bank, amely március 16-án, immár hetedik alkalommal írta ki társasházi pályázatát. A lakóközösségek a felújítások révén szebbé és komfortosabbá tehetik lakóhelyüket, vagy akár csökkenthetik otthonaik rezsiköltségét is. „A pályázat célja a közösségi kezdeményezések felkarolása, a társasházak, lakásszövetkezetek szűkebb környezetének minőségi javítása, szépítése, rendezettebbé tétele, a közösségi élet kialakításhoz szükséges feltételek megteremtése, a lakóépületek és a lakók biztonságát szolgáló fejlesztések támogatása.” – fejtette ki Csonka Tibor, az OTP Business ügyvezető igazgatója.

A pénzintézet idén is a környezetvédelem, közösségépítés, valamint életminőség-javítás kategóriájában hirdette meg pályázatát, amelyen a díjazottak összesen 7,8 millió Ft vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el fejlesztési terveik megvalósítására. A kiíráson indulni kívánó társasházak és lakásszövetkezetek június 30-ig nyújthatják be pályázatikat a www.hazforum.huweboldalon. A pályázati űrlap kitöltése egyszerű, de ha valaki mégis megakad, segítséget kérhet a honlapon. A korábbi évekhez hasonlóan a független szakértőkből álló zsűri döntéséről augusztus 11-ig értesítik a nyerteseket.

“2014-ben rekordszámú, összesen 1100 társasház és lakásszövetkezet jelentkezett a kiírásra, közülük kategóriánként három-három pályázatot tudtunk díjazni” – fogalmazott Csonka Tibor, aki ismét felhívta a figyelmet, hogy a támogatásban nem részesülő pályázóknak sem kell lemondaniuk terveik megvalósításáról, hiszen a pályázati források mellett számos egyéb kedvező finanszírozási lehetőség áll rendelkezésre.

A társasházi korszerűsítések, külső-belső felújítási munkák finanszírozása kapcsán elsősorban azállami kamattámogatott hitelek, illetve a lakás-takarékpénztári szolgáltatások a legnépszerűbbek. Az utóbbi konstrukció legfőbb előnye, hogy a társasházak, lakásszövetkezetek által épületenként kötött szerződésekre befizetett betétek után az állam 30 százalékos, lakásszámtól függően maximum évi 108–324 ezer forintos állami támogatást nyújt. Ennek mértéke a legalább 4, legfeljebb 10 éves megtakarítási időszak esetén mindvégig törvényileg biztosított. Emellett a megtakarítási időszakot követően akár kedvező kamatozású lakástakarék lakáskölcsön is igényelhető, a szerződéses összeg pedig bármely, közös tulajdonban lévő épületrész felújítására, korszerűsítésére felhasználható.
(forrás: hazforum.hu; foto: energetikaitanusitvanyt.hu)

lablec


Kiemelkedő minőség, kiváló műszaki jellemzők
Fact Plus (Mineral Plus) 037

 

Ahogy korábban már tudattuk Önökkel, ebben az évben a már jól1 ismert FactPlus® termékcsalád 037 (λD=0.037) típusának bevezetését kezdjük el. Szélesebb lehetőséget kívánunk biztosítani a megszokott régi vágású könnyű kőzetgyapot lemezek fokozatos lecserélésére, kiváltására.
A piacra vezetés folyamata egybeesik majd egyfajta arculatváltással is. A közeli jövőben, megújult csomagolásban Mineral Plus márkanév alatt fog a termék megjelenni, reményeink szerint minél több építkezésen, építőanyag kereskedésben.

Természetesen a már megismert előnyök semmit sem változnak:

– környezetbarát Ecose technológia,
– nem szúr, nem porzik,2
– tömörített csomagolás (kompresszió közel 1:4 arány); emiatt negyede szállítási, tárolási, anyagmozgatási igénnyel,
– A hőszigetelő táblák rugalmasak, ön- és alaktartóak, roskadás mentesek.

Lényeges műszaki jellemzők:

– A1 nem éghető tűzvédelmi besorolás,
– hidrofóbitás teljes keresztmetszetben,
– deklarált hőtechnikai adatok, 3
– tökéletes páraátbocsátás (μ=1), és hangelnyelés (90-100% között).

lablec


eleje

hátulja


Magtakarithatjuk a futesi koltseg haromnegyedet


LWC – a kötőanyag nélküli ömlesztett kőzetgyapot

Az LWC kötőanyag mentes, hő-, hang- és tűzvédelmi szigetelésre alkalmas nem éghető ömlesztett1   kőzetgyapot, amely kiválóan alkalmazható extrém alacsony: -150°C és magas: +800°C üzemi hőmérséklet között. Tűzvédelmi besorolása alapján a legbiztonságosabb kategóriába tartozik: A1-es termék! Alkalmazási területe: a terméket elsősorban légtechnikai egységekhez, kazánokhoz, kemencékhez, hőcserélőkhöz és turbinák szigetelésére ajánljuk. Előnyei: z Lehetőségünk van szigetelni a nehezen megközelíthető vagy eltérő vastagságú helyeket is hőhíd mentesen, vágás nélkül. z Gyors beépítést tesz lehetővé2 rugalmasságának és méretének köszönhetően. z Kiválóan alkalmazkodik a különböző szerkezeti formákba. z A terméket víztaszító réteggel láttuk el, így biztosítva ellenállását a levegőben található nedvesség felvétele ellen. z Kémiailag semleges. A termék PE zsákban kerül forgalomba, 10 kg/zsák kiszereléssel, amelynek köszönhetően mozgatása és tárolása egyszerű. A csomagoláson jól látható Knauf Insulation céglogó és címke van elhelyezve, utóbbi tartalmazza a termék alapvető jellemzőit. A termék AS minősítéssel rendelkezik, olvadáspontja 1000°C felett van.

4  3

lablec


Megtakaríthatjuk a fűtési költség háromnegyedét

Január elsejétől az eddigieknél sokkal jobb szigeteléssel kell ellátni az uniós vagy központi forrásból épített, illetve felújított köz- és lakóépületeket. Megváltozik ugyanis az épületek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határérték, ami minél kisebb, annál jobb hőszigetelést mutat.
Három évvel később pedig már minden épületre vonatkozni fog az előírás, amely szerint a falak hővesztesége akár 47 százalékkal is csökkenhet. A tetőknél ez az érték 32, a padlókon pedig 40 százalékkal fog mérséklődni a jelenlegiekhez képest.
Polistirene systeme
A Knauf Insulation szakemberei szerint nagy szükség van a határértékek szigorítására, mert jelenleg a 2,85 millió magyar családi ház kevesebb mint 11 százaléka, mintegy 313 ezer épület mondható energetikai szempontból korszerűnek. A módosított jogszabály homlokzati falak esetében a hőátbocsátási tényező az eddigi 0,45 helyett 0,24-re javul, míg a tetők esetében 0,25 helyett 0,17 lesz a kötelezően betartandó érték. Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketing vezetője szerint első látásra rémisztőnek tűnhet ekkora szigorítás, de a hatályos szabályozás már igen elavult és rossz hatásfokot konzervált, amivel nagyon elmaradtunk a környező országok átlagától (lásd táblázatunkat). Másrészt a fűtésrendszer cseréjével együtt is 10-12 év alatt megtérül a beruházás. Ebben az esetben akár 75 százalékkal is csökkenhet az éves fűtési költség.
Másfél évtizede kezdődött a hazai ingatlanok külső hőszigetelése, de akkor még 5 centiméteres vastagság volt az átlag. Pedig az összes költség négyötödét az állványozás, a rögzítőháló, a ragasztó és a munkadíj teszi ki, tehát nem érdemes spórolni a vastagságon. Amint Kanyuk László elmondta, a szigetelő anyagok ára a válság kitörése óta stagnált vagy enyhén esett, de ha beindul a konjunktúra, nyilván emelkedni fog, ezért érdemes most elvégezni a beruházást. Jóllehet 8-11 százalékos THM-mel lehet hitelt felvenni az ingatlanok energiahatékonyságának fejlesztésére, de a lakosság még „fázik” a hiteltől. Ezért Kanyuk László szerint az a Nagy Britanniában bevált módszer lenne a megoldás, hogy a szigetelést az energiaszolgáltató végezteti el, a lakosság pedig – miközben energiafelhasználása jelentősen csökkent – továbbra is az addigi számlát fizeti, így törlesztve a beruházás költségeit.
A közeljövőt illetően Kruchina Sándor, a három magyarországi gyárral rendelkező Austrotherm Kft. szakértője úgy véli, hogy idén sem fog több lakás épülni a tavalyi kevesebb mint 8 ezernél, ugyanakkor növelheti az utólagos hőszigetelések számát, ha minél hamarabb megjelennek az EU által támogatott épületenergetikai pályázatok. Ha már az első negyedévben lehet pályázni, az épületfelújítások beindulása várható. Az elmúlt két évben tíz százalékkal csökkent a polisztirolhab szigetelők négyzetméterben mért forgalma, amit ellensúlyozott, hogy a beruházók egyre vastagabb anyagokat választanak, így a szigetelés vastagság jelenleg átlagosan mintegy 9-10 centiméter.
Az új épületenergetikai szabályozás alapján viszont legalább 14-16 centiméter vastagságú homlokzatszigetelést kell alkalmazni – állítja Kruchina Sándor, hozzátéve, hogy amíg Németországban 5 évente módosítják a rendeletet, addig nálunk 2006 óta változatlan az előírás, ami már a bevezetésekor sem volt előremutató.

HŐ-SZIG-ÁR – Szigetelő Áruház – Az ünnepek alatt is!

Így készülnek a homlokzatot díszítő elemek!

Gyor

Meg az utcat futi Magyarorszag.indd


Magastetők hőszigetelése_HO_SZIG_AR


Az eddigieknél vastagabb hőszigetelés kell a családi házakra



Otthon teremtési program

Fokozatos, évi 20-25 százalékkal növekvő lakásépítéssel, 2015-re már 12,5 milliárdos költségvetési többlettel számol a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) Új Otthonteremtési Programja, amelyet Vidor Győző elnök ma sajtótájékoztatón ismertetett.

4fcdd4a14a8db
A kormány otthonteremtési  programjának készítéséhez segítségnek szánt szakmai anyag három pilléren áll. Ezek: egy 2,5 százalékos államilag folyósított forintalapú jelzáloghitel, számlabemutatás fejében a jelenlegi 27 százalékos áfából 20 százalék visszatérítése, valamint egyszeri, nettó lakásnégyzetméterenként 30 ezer forint ösztönző energetikai támogatás, lakásonként maximum 3 millió forint értékig az A, A+ és e feletti épületenergetikai szintű új lakóépületeknél.
A javaslatcsomag gerince az Új Otthonteremtő Hitel, amelyet az állami hitelnyújtó intézettel (MNB-vel) szerződő kereskedelmi bankok végeznék. Vidor szerint a bankok felé irányuló szabályozással biztosítani kell, hogy az igénybe vevők számára a költségszint ne haladja meg a 2,5 százalékot. A jelenlegi kamatkörnyezetben, 1,5 százalékos kincstárjegyi hozamoknál a finanszírozási költség fajlagosan alacsony: 2015-ben legfeljebb 2,6 milliárd forint lenne, míg 2020-ban sem haladná meg a 12 milliárdot.

Számlát mindenről

Az építőipar jelentős része, a lakossági szegmensben legalábbis, ma feketén működik, így nagyon kevés áfa folyik be erről a területről. A számlával – a munkadíjról is – igazolt új lakásépítések részleges áfavisszatérítése (a jelenlegi 27 százalékból 20 százalék visszatérítése) viszont erőteljes adópolitikai és gazdaságfehérítési ösztönzőként segítené az új, minőségi lakóépületek építését – emelte ki Vidor. A költségvetési pluszt leginkább a munkabérek legalizálása, illetve a közterhek befizetése generálná.sporoljon

Az egyszeri, négyzetméterenkénti 30 ezer forintos energetikai támogatás, lakásonként maximum 3 millió forint értékben, a mindenkor előírt energetikai szintnél magasabb (A, A+ és e feletti) értékű lakóépület beruházások ösztönöz, ami elengedhetetlen, miután a lakásállomány kétharmada energetikailag elavult. Ez az elem egyébként a jelenlegi szocpol rendszerben lévő épületenergetikai jóságot honoráló plusz támogatások kiterjesztését jelenti – fejtegette Vidor.

 Forrás megjelölés: http://www.napi.hu/ingatlan/igy_kaszalna_a_lakasokon_az_allam_olcso_hitel_millios_tamogatas_afavisszaterites.586785.html

TAKATA építkezés, Miskolc
Több alkalommal bemutattuk már új generációs ásványgyapot  hőszigetelő anyagunkat, a FactPlus® termékcsaládot.  A FactPlus® újabb referenciáját szeretnénk megosztani önökkel, amely a csarnok rendszerű, falkazettás épületek korszerű szigetelésére szolgál
meggyőző példaként.
tacata

A miskolci Takata építkezésen (16 ezer m2 felületen és 16 cm vastagságban)  FactPlus® 037 típus került beépítésre. Figyelemre méltó, hogy a közel 2560 m3 szigetelőanyag szállítása, mozgatása, tárolása a beépítésig lényegesen  kevesebb helyet, tömeget, térfogatot vett igénybe, mint amit a hagyományosabb megoldások kívánnak. Egyedül a szállítási feladat a hagyományos könnyű  lemezek alkalmazása esetén 32 teherautót igényelt volna, míg a FactPlus  választásával ez mindösszesen 7 teherautóval megtörtént. A tömörített csomagolás előnyei egészen a beépítés pillanatáig  érvényesülnek, hiszen az anyag csak a kicsomagoláskor, az állványon nyeri  el a beépítési méreteit, így lényegesen gyorsabb, egyszerűbb a szigetelési  feladat elvégzése.
Köszönhetően a már jól ismert Ecose® gyártási technológiának, az emberi szervezetre gyakorolt irritatív hatások föl sem merültek.
TAKATA építkezés, Miskolc
Csarnok rendszerű épületek falkazettái
FactPlus 037® ásványgyapot hőszigeteléssel
Tervező: Óbuda Újlak
Generál kivitelező: Market Építő
Szakipar: MHH
Műszaki tulajdonságok Jel Érték Szabvány
Deklarált hővezetési tényező λD 0,037 W/mK EN 12 667, EN 12 939
Tűzvédelmi osztály – A1 EN 13 501-1
Vastagsági tűrés – T2 EN 823
Szakítószilárdság – > tömegének kétszerese –
Áramlási ellenállás AFr
≥ 5,0 kPa.s/m2
Az adott „d“ vastagság függvénye EN 29 053
Rövid idejű vízfelvétel Wp ≤ 1kg/m2 EN 1609
Hosszú idejű vízfelvétel Wlp ≤ 3kg/m2 EN 12 087
Páradiffúziós ellenállási
szám μ 1 ČSN 73 0540
CE jelölési kód – MW-EN 13162-T2-WS-WL(P)-AFr5 EN 13162
EK tanúsítvány
száma
0764–CPD–0145 –
Egészségügyi tanúsítvány – SZÚ č. j. EX 09 01 82 (lásd biztonsági adatlapon)
Műszaki adatok:
Hőtechnika: a jelen megoldással elért R érték R = 0,160/0,037
= 4,30 m2.K/W (a szabvány szerint kerekítve), a fal U értéke
hozzávetőlegesen U≈0,23 W/m2.K.


 

„A hangszigetelés tervezése összetett műszaki folyamat.
Az ásványgyapot termékek csak megfelelően méretezett
szerkezetbe építve alkalmasak hangszigetelésre.
Akusztikai tervezéshez kérje szakértő segítségét.”

knaufhang

Az MTK Városmajori ikercsarnokának felújítása során a kivitelező megkérdezte orvosát, gyógyszerészét – akusztikusát – és „a beteg meggyógyult”. A régi állapotában nagyon visszhangos, ezért élvezhetetlen és már egyébként is felújításra szoruló sportcsarnok mennyezetéről lekerült a veszélyes anyagnak minősített azbesztszigetelés, két külön használható termet alakítottak ki, és a belső tér teljesen megújult. A felújítást megelőző szakvélemény egyértelműen megállapította, hogy a terem alakja és kialakítása akusztikailag kedvezőtlen, az elsődleges problémát a többszörös csörgővisszhang megjelenése okozza, ill. egyéb akusztikai problémákra is hatással van. Ez a jelenség már kis hangerő mellett is kialakult, a beszédérthetőség nagyon rossz volt, és negatívan hatott az emberek közérzetére, a sportolók felkészülésére is. A felújításban nagy hangsúlyt kaptak a hangszigetelő anyagok. Az íves mennyezetre – statikai és egyéb okok miatt más megoldás nem is volt lehetséges – a kiváló akusztikai tulajdonságokkal rendelkező Nobasil ADE 70 kasíros anyag került, hangelnyelő burkolatként. Kiválasztása során fontos volt még a termék kis testsűrűsége, könnyű alakíthatósága is. A födémre nem lehetett nagyobb súlyt függeszteni, mint a korábbi terhelés volt, ill. figyelembe kellett venni az íves kupolaformát is, amelyben csak a lapok egyenkénti szabásával lehetett hézagmentes burkolatot kialakítani. A 850 m2 látszó felület miatt az esztétikai követelmények kiemelten fontos tényezővé váltak, így külön feladat lett a dűbelkép megtervezése. A hangelnyelő burkolat rögzítése a vékony héjszerkezeten szintén igényes
munkát, nagy odafigyelést követelt a kivitelezést végző vállalkozó részéről.

knaufhang2

A Nobasil ADE használatával az ún. csörgővisszhang jelenséget sikerült megszüntetni, füllel nem érzékelhető mértékűre csökkenteni, amivel a legnagyobb hibaforrás megszűnt. Emellett az oldalfalakra 25 mm vastag festett, élképzett Heraklith-C homogén fagyapot lapokat rögzítettek, az akusztikai tervek szerint fém tartóvázra, a mögötte lévő részbe pedig 70-80 mm vastag közepes testsűrűségű üveggyapot tábla került. Sokszor talán nem is gondolunk arra, hogy a hangok terjedése, visszaverődése milyen káros, kellemetlen hatást tud okozni épületen belül. Akusztikai tervezéssel ezek a problémák kezelhetők, és kaphatók is az erre a feladatra megfelelő anyagok. A korábban inkább csak a magasépítésben ismert Heraklith® fagyapot lapok ma már finomabb szálszerkezettel, igényesebb felülettel készülnek, így látszó, hangelnyelő burkolatként is alkalmazhatók. Amennyiben önmagukban nem elegendőek erre a feladatra, különböző ásványgyapot termékeinkkel kombinálva lehet a kívánt hangszigetelési értékeket elérni . Az akusztikai szakértő (Arató Akusztikai Kft.) által megtervezett és szakszerűen kivitelezett (Interép 2000 Kft., Menax Kft.) munka eredménye, hogy a 2 terem alkalmas magas színvonalú sportesemények egyidejű megrendezésére, egymás zavarása nélkül, a sportolók jobb körülmények között készülhetnek fel a versenyekre, és a közönség is átadhatja magát a versenyek feltétlen élvezetének.


Tisztelt Partnerünk!

Szíves figyelmébe ajánljuk hírlevelünket a Nálamszigetelnek programunk aktualitásairól.

2014. JÚNIUS 24. – JÚLIUS 20. KÖZTI IDŐSZAK
ADATGYŰJTÉSBŐL SZÁRMAZÓ ELEMZÉSEK
Az előző hónap elemzéséhez hasonlóan jelen elemzés célja nem a fűtési energiafelhasználás elemzése, hanem egyrészt a komfortérzetet meghatározó belső hőmérsékletingadozás, másrészt a légtér mesterséges klimatizálásában rejlő megtakarítás bemutatása. Amint az alábbi grafikonon megfigyelhető, a szigetelt épületben lényegesen kiegyenlítettebb a belső hőmérséklet, mivel kevésbé van kitéve a külső hőmérsékletváltozás hatásainak. Igaz ez a július 10-13. közötti tartós lehűlés időszakára is, ahol a belső hőmérséklet 2-3 °C-kal magasabb volt. A szigetelt épület felmelegedése (csúcsértékek) lényegesen kisebb mértékű a szigeteletlenhez képest.

Kedvező tényként lehet elkönyvelni, hogy 23-24 °C-os napi átlaghőmérséklet felett a szigetelt épület belső
átlaghőmérséklete alacsonyabb, míg 23-24 °C alatt a szigetelt belső átlaghőmérséklete magasabb – így a szigetelt épület mindkét esetben kedvezőbb klímát biztosít.
Légkondicionáló berendezés alkalmazása esetén a szigetelt épületben – a fűtést szolgáló kazánhoz hasonlóan – ritkábban és rövidebb időszakokra kapcsol be a berendezés, így az energiafelhasználása is kedvezőbb lesz. A fenti mérésekkel alátámasztható, hogy a korszerű szigetelés nem csak a fűtési, hanem a hűtési költségeket is jelentős mértékben csökkenti. Érdekes megvizsgálni a könnyűszerkezetű, teljesen szigeteletlen és szellőzés nélküli padlástérben uralkodó hőmérsékleti értékeket. Látható, hogy a hőmérséklet ingadozása óriási, napsütéses, 37 °C körüli hőmérséklet esetén a padlástér hőmérséklete a 45 °C-ot is eléri. Ezen mérés is azt támasztja alá, hogy a padlásterek nyári átszellőztetése elengedhetetlen a kedvező belső klíma biztosítása érdekében.
Lengyel Ágoston
ügyvezető
Pannon Építőműhely


Kórház plakát webre(1)

Befújtuk a Vitorlást!

Bemutatunk egy különleges referencia épületet, melyet Supafil Cavity termékkel hőszigeteltünk.
A tulajdonos, a tervező és a fővállalkozó nagyon jó érzékkel gondolták azt, hogy a fahwerk típusú vázas épület bonyolult vázszerkezetének utólagos hőszigetelését igazából táblás vagy tekercses anyagokkal nem lehet precízen
megoldani, így esett a választás a Supafil Cavity fújható üveggyapot termékre. A felújítás során a belső burkolat és a váz közötti hőszigetelés teljesen elbontásra került. Ekkor derült ki az is, hogy igazából a külső vakolatot hordó építőlemez nem más, mint Heraklith építőlemez, amelynek belső felülete a bontás során láthatóvá vált. Szerencsére a helyszíni előzetes egyeztetés során a fővállalkozóval kooperálva sikerült kialakítani a fújt hőszigetelési technológiához alkalmas előkészítést, amelyre a bonyolult vázszerkezet miatt különös gondot kellett fordítani. Így felkerült a belső felületre egy teljesen átlátszó PE fólia, amin keresztül fújás közben tökéletesen láthattuk, hogy mit is csinálunk valójában. Így a váz árnyékában visszamaradó légzárványokat utólag a fólia kivágásával és rátöltéssel még javítani tudtuk. Ezután került föl egy végső párazáró fólia a belső felületre, majd a belső burkolat. Felújításoknál fontos szempont a tökéletes üregkitöltés mellett az is, hogy a rendelkezésre álló adott, általában szűk keresztmetszetet egy átlagosnál sokkal jobb hőszigetelő anyaggal (λ=0,034 W/m.K) töltjük ki, ezáltal jól tudunk alkalmazkodni a meglévő szerkezet adta lehetőségekhez.
Györök János
épületszigetelő szakmérnök

Több mint száz év. Több mint száz hozzá fűződő anekdota.
Mesélő falak, történelem, lefegyverző vízpart és panoráma.
Füred emblematikus, műemlék épülete a Vitorlás Étterem,
amelynek felújításában mi is közreműködtünk.
Röviden a Vitorlás történetéről
„A Vitorlás eredetileg hajóépítő műhely volt. Történt, hogy még az 1870-es években Gossling angol főkonzul hajót hozat magának a Balatonra, és egyben idecsábítja Richard Young neves angol hajóépítőt.
Ezzel nagyjából el is dőlt minden, a derék Young hajóműhelyt építtet a tó partján, történetesen a jelenlegi Vitorlás étterem elődjét. Az első faépület és sólya 1880-ban készül el, s még ebben az évben megépül Young
műhelyében az első vitorlás, a SENTA is. Az addig holt vizet egyszerre benépesítik az itt gyártott hajók, köztük gróf Nádasdy Ferenc híresen szép yachtja a Hableány, Zichy Antal Lucifere, de itt rendelte meg Festetics Tasziló
gróf a kis csavargőzösét és innen indult útjára Andrássy Géza Álmom nevű hajója valamint Esterházy Mihály harminc tonnás Olyan nincs vitorlása. Íme, a balatoni vitorlázás bölcsője. Richard Young még 1884-ben megalapítja a Stefánia Yacht Egyletet, majd rá egy évre elhagyja az országot, így az egyletet és a műhelyt Esterházy Mihály veszi át. 1887-ben megépül a Klubház, amely rövid idő alatt a Monarchia
arisztokratáinak kedvelt találkozóhelye lesz, később pedig az egész Balaton emblematikus vendéglátóhelye közvetlen a vízparton. Ez a Vitorlás Étterem. Mind ennek szellemében újítottuk fel a Vitorlást.
Hagyomány, patina, és a Balaton lehelete – egy helyen. Reméljük újra helytálló lesz a házról száz évvel ezelőtt lejegyzett írás: a Balaton-vidéki élet kellemeit új szórakozásokkal emelni hivatott hely.”
(www.vitorlasetterem.hu)
Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehettünk
egy patinás műemlék épület felújításának,
amely most már nem csak Heraklith, hanem Supafil referencia is.
(A munkát kivitelezte: Silver Insulation System Kft. )


Magastetők hőszigetelése szarufák között

Nagyon sokan elfelejtik, hogy a tetőszerkezet is külső határolószerkezet mint például a homlokzat, így közel sem
foglalkoznak vele olyan mélységben, mint kellene. Nem veszik pl. figyelembe, hogy egy tetőszerkezet a nap beesési szöge miatt sokkal jobban fel tud melegedni, mint egy homlokzat! A tetőtéri szigetelés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ugye nem szeretnénk, ha a meleg miatt nyáron nem tudnánk aludni a tetőtérben, vagy a külső zajok beszivárognának a lakótérbe? Télen pedig rengeteg energiát pazarolhatunk el, mivel a meleg levegő felfelé száll, így ha a földszinten szeretnénk elérni egy kívánt hőmérsékletet, akkor a tetőtérben 3-4 fokkal annál is melegebb lesz. Akár szakember végzi, akár saját magunk végezzük magastetőnk
hőszigetelését, győződjünk meg róla, hogy jó minőségű Ecose üveggyapotot használunk (legalább 0,039-es vagy annál is alacsonyabb Lambda értékűt), és mindezt a lehető legnagyobb vastagságban (a következő bekezdésben ajánlottak szerint), mert a minőség nagyon is kifizetődő. Egy jól kivitelezett hőszigetelés 50
éven keresztül szolgálja a házunkat, és többszörösen visszahozza befektetésünket!
A tetőtéri hőszigetelések kialakítása során a fólia is kritikus kérdés. Felújításnál meg kell nézni, hogy páraáteresztő vagy párazáró fólia van-e felrakva alátéthéjazatként. Amikor párazáró fólia van fent,
akkor a szarufa vastagságát nem szabad teljes keresztmetszetében szigetelőanyaggal kitölteni (tehát ha a szarufa 10/15-ös, akkor nem szabad 15 cm vastag szigetelést berakni), hiszen a beltérről a
hőszigetelő rétegbe bejutó párát a kondenzáció megelőzésére megfelelő keresztmetszetű légréssel ki kell szellőztetni. Páraáteresztő fóliánál a szarufaköz teljes keresztmetszetben kitölthető szigetelőanyaggal.
Nagyon sok gondot okoz a nem megfelelő minőségű vagy rosszul beépített belső páratechnikai réteg, amelynek feladata, hogy meggátolja a fűtött helyiségekből kiáramló pára bejutását a hőszigetelő rétegbe.
Nem légtömör, kiszakadt réteg nagyon rövid idő, akár egy fűtési szezon alatt a hőszigetelő réteg, sőt a tetőszerkezet végleges károsodását is okozhatja.
Ahhoz, hogy a tetőnk homogén és hőhídmentes szigeteléssel rendelkezzen, a rétegrendet már a ma hatályos hőtechnikai előírások betartásához (a hőátbocsátási tényező értéke tetőkre 0,25 W/m2K)
is célszerű kiegészíteni egy 5-10 cm-es hőszigeteléssel, amelyet a szarufák belső oldalán helyezünk el, azokra merőleges irányban. A hőszigetelő rétegek teljes vastagsága legalább 25 cm legyen. A jövő év januárjában hatályba lépő új előírások a tetőkre vonatkozóan is szigorodnak. A hőátbocsátási tényező tetőkre 0,17 W/m2K lesz, ami a fedélszékek geometriai méreteit is befolyásolni fogja.
Minél alacsonyabb lambda értékű anyagot építünk be, annál jobban szigetel a termék, így ilyen anyaggal jelentősen javítható a szigetelőképesség, ill. helyhiány esetén csökkenthető a beépítendő vastagság.


Az FTC Stadionban már 2015-öt írnak – Alulról hűlő födém korszerű szigetelése

Az elmúlt évek pozitív tapasztalataként elmondhatjuk, hogy épületeink hőszigetelésénél egyre inkább meghatározó kritérium a hőszigetelő anyag minősége, és vastagsága. Míg pár évvel ezelőtt 5 cm vastagságú homlokzati hőszigetelés volt az átlag, mára ez a szám már 10 cm-es vagy annál vastagabb hőszigeteléssé fejlődött. A hőszigetelés, mint az épületszerkezet fontos eleme, elnyerte megérdemelt pozícióját mind a felújítások, mind az új építések esetében. A hőszigetelő anyaggal kapcsolatos elvárások is ennek megfelelően alakultak; ma már piaci elvárás, hogy egy szálas hőszigetelő anyag ne csak A1/A2-es (nem éghető) tulajdonságú legyen, hanem páraáteresztő, zajgátló tulajdonságokkal is rendelkezzen, amellett, hogy környezetkímélő módon legyen gyártva, egészséges, jó levegőjű élettereket biztosítson, és életciklusa végén lebomlásával se terhelje környezetünket.
E havi hírlevelünkben is ilyen tulajdonságú hőszigetelő anyagokkal készült referenciát mutatunk be, egy fűtés nélküli mélygarázs mennyezetét, azaz egy alulról hűlő födém hőszigetelését.

Kiemelt fontosságú szempontok:
– Tűzbiztonság menekülési útvonalak esetén
– Akusztikai védelem
– Esztétika
A hőátbocsátási tényező követelményértékeinek
változása az évek folyamán:
U [W/m2K] alsó zárófödém/ fűtetlen pince felett
2006 2012 2015 2019
0,50 0,30* 0,26 0,22
*tervezet
A dűbelkiosztás az alábbi ábrán látható:
Nobasil ADN 120mm + Heraklith A2 CF 25mm
élképezve, fehér (vagy kívánt) színre festve
A Knauf Insulation termékválasztékában sok, erre a szigetelendő
felületre alkalmazható termék létezik, ezek közül a Heraklith CF25
táblás fagyapot termék és a Nobasil ADN 120 mm kőzetgyapot
kombinációja került az egyik hazai presztízsberuházás, az Üllői úti FTC
stadion mélygarázsába.
Ez a termékkombináció az épületrész jelen szigetelési előírásainak megfelel,
illetve teljesíti a 2015-ben érvénybe lépő szabványértéket is.
(Tervező: S.A.M.O. Tervező és Ingatlanfejlesztő Kft.
Kivitelezők: Market Zrt. generálkivitelező – Bakart Kft. szakkivitelező)


Magastetők hőszigetelése szarufák között:

Nagyon sokan elfelejtik, hogy a tetőszerkezet is külső határolószerkezet mint például a homlokzat, így közel sem foglalkoznak vele olyan mélységben, mint kellene. Nem veszik pl. figyelembe, hogy egy tetőszerkezet a nap beesési szöge miatt sokkal jobban fel tud melegedni, mint egy homlokzat! A tetőtéri szigetelés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ugye nem szeretnénk, ha a meleg miatt nyáron nem tudnánk aludni a tetőtérben, vagy a külső zajok beszivárognának a lakótérbe? Télen pedig rengeteg energiát pazarolhatunk el, mivel a meleg levegő felfelé száll, így ha a földszinten szeretnénk elérni egy kívánt hőmérsékletet, akkor a tetőtérben 3-4 fokkal annál is melegebb lesz.

Akár szakember végzi, akár saját magunk végezzük magastetőnk hőszigetelését, győződjünk meg róla, hogy jó minőségű Ecose üveggyapotot használunk (legalább 0,039-es vagy annál is alacsonyabb  Lambda értékűt) , és mindezt a lehető legnagyobb vastagságban (a következő bekezdésben ajánlottak szerint), mert a minőség nagyon is kifizetődő. Egy jól kivitelezett hőszigetelés 50 éven keresztül szolgálja a házunkat, és többszörösen visszahozza befektetésünket! A tetőtéri hőszigetelések kialakítása során a fólia is kritikus kérdés. Felújításnál meg kell nézni, hogy páraáteresztő vagy párazáró fólia van-e felrakva alátéthéjazatként. Amikor párazáró fólia van fent, akkor a szarufa vastagságát nem szabad teljes keresztmetszetében szigetelőanyaggal kitölteni (tehát ha a szarufa 10/15-ös, akkor nem szabad 15 cm vastag szigetelést berakni), hiszen a beltérről a hőszigetelő rétegbe bejutó párát a kondenzáció megelőzésére megfelelő keresztmetszetű légréssel ki kell szellőztetni. Páraáteresztő fóliánál a  szarufaköz  teljes keresztmetszetben kitölthető szigetelőanyaggal. Nagyon sok gondot okoz a nem megfelelő minőségű vagy rosszul beépített belső páratechnikai réteg, amelynek feladata, hogy meggátolja a fűtött helyiségekből kiáramló pára bejutását a hőszigetelő rétegbe. Nem légtömör, kiszakadt réteg nagyon rövid idő, akár egy fűtési szezon alatt a hőszigetelő réteg, sőt a tetőszerkezet végleges károsodását is okozhatja.
Ahhoz, hogy a tetőnk homogén és hőhídmentes szigeteléssel rendelkezzen, a rétegrendet már a ma hatályos hőtechnikai előírások betartásához (a hőátbocsátási tényező értéke tetőkre 0,25 W/m2K) is célszerű kiegészíteni egy 5-10 cm-es hőszigeteléssel, amelyet a szarufák belső oldalán helyezünk el, azokra merőleges irányban. A hőszigetelő rétegek teljes vastagsága legalább 25 cm legyen. A jövő év januárjában hatályba lépő új előírások a tetőkre vonatkozóan is szigorodnak. A hőátbocsátási tényező tetőkre 0,17 W/m2K lesz, ami a fedélszékek geometriai méreteit is befolyásolni fogja. Minél alacsonyabb lambda értékű anyagot építünk be, annál jobban szigetel a termék, így ilyen anyaggal jelentősen javítható a szigetelőképesség, ill. helyhiány esetén csökkenthető a beépítendő vastagság.


Szigetelés: a leghatékonyabb energiaspórolás

Forrás megjelölés: http://www.delmagyar.hu/sporolas/szigeteles_a_leghatekonyabb_energiasporolas/2317013/

Átlagosan 4 év alatt megtérülhet a sátortetős házak külső hőszigetelése, míg a panelnek 8 év kell. Eközben a fűtésszámla felére is csökkenhet. Mindig érdemes szakemberhez fordulni.

Magyarországon az egyik legnépszerűbb lakásfelújítási mód az ingatlanok szigetelése. Az új homlokzattal házunk nemcsak szép, de energiatakarékosabb lesz. Minden megtérülési számítás azt igazolja, hogy a fűtési rendszer vagy a nyílászárók korszerűsítésénél is hatékonyabb kívülről szigetelni a házat. Ha szigeteletlen házban lakunk, amelyben még működő régi kazán és elfogadható ablakok vannak, akkor könnyű a döntés: a külső szigetelésre kell áldozni, mert az gyorsabban megtérül.A komoly beruházást igénylő külső hőszigeteléssel kapcsolatban a szakemberek figyelmeztetnek: fontos a szakszerűség, a több területre kiterjedő figyelem. A hőszigetelés szükségességének felmérésével párhuzamosan nedvességtechnikai ellenőrzést is érdemes végeztetni. A megfelelő hőszigetelő rendszer alkalmazása az épület értékének 7-10 százaléka, míg az utólag kiépített hőszigetelési rendszer ennek többszöröse érdemes hát új építkezésnél nagyon figyelni a szigetelésre.

Többlakásos házak szigetelésének megtérülése

Az Energiaklub számítása szerint egy 365 lakásos panelház (kinduló energiafogyasztás: 175 kWh/m2 évente) esetében a szigeteléssel járó beruházás lakásonként kb. 500 000 forint; a megtérülési idő 8 év. Egy 1960-as években épült többlakásos tégla ház (356 kWh/m2 évente) esetén a beruházás lakásonként kb. 1 100 000 forint, és 4 év alatt térül meg. Egy 32 lakásos gangos nagyvárosi bérház (307 kWh/m2 évente) esetén lakásonként 372 000 forintot kell fizetni és ugyancsak 4 év alatt térül meg a befektetés.Forrás: Épületenergetikai követelményértékek optimalizálása c. kutatás, Energiaklub 2012.

Egy megfelelő szigeteléssel ellátott háznál 30-50 százalékos energia megtakarítás jelentkezik. Külső rendszereket már 1600 forint/négyzetmétertől kaphatunk. Egy negyven-ötven centiméteres falnál fagypontnál a hideg 5 centiméterre is „bemegy” a téglába, januárra ez 15 centiméterre nő. A tél folyamán februárra pedig csaknem 30-35 centiméternyire áthűl a tégla, így a fal kétharmada „elveszett”, nem szigetel. Ezért is érdemes a külső hőszigetelésre áldozni: kint tartjuk hideget, bent a meleget.

A hagyományos sátortetős házak szigetelésének megtérüléseEgy hagyományos, 30 cm vastag téglából épült, 100 négyzetméter alapterületű, földszintes házzal számoltunk ahol a falak területét 120 négyzetméternek vettük. 12 centiméteres hőszigetelés esetén, 1 000 000 forintos beruházást alapul véve a megtérülés 4 év körüli.

Ha nincs pénzünk, kezdjük a tetőtér szigetelésével! Ha a fenti tér nincs beépítve, itt megy el a legtöbb hő, mivel a meleg levegő felfelé száll. Ha a padlást szigeteltük, sikerült visszatartanunk a távozó meleg 60-70 százalékát.

A padláson szigetelhetünk polisztirollal vagy a némileg drágább, de annál jobb minőségű kőzetgyapottal. Legalább 10 centiméteres vastagságban szigeteljük a padlásteret, de jobb, ha 12-16 centiméter a vastagság. Egy 10 centiméteres polisztirol-lap ára 1200-1700 forint/m2, míg a kőzetgyapott 1500-2200 forint/m2-be kerül. Ha csökkenteni akarjuk a költséget, és nincs forgalom a padlásunkon, akkor magunk is letehetjük a szigetelő lapokat, majd fedjük be őket vízhatlan fóliával. Külön figyelmet szenteljünk a sarkoknak, illesztékeknek, különben hőhidak alakulhatnak ki, és az penészedéshez vezethet. Ha nem megy jól, inkább forduljunk szakemberhez.

Mennyit takaríthatunk meg? Ha egy gázfűtéses 130 négyzetméteres házat, évente 530 ezer forintos fűtésköltséggel veszünk alapul, akkor 4 centiméteres külső szigeteléssel a falon, és 10 centivel a padláson a megtakarítás évente 135 ezer forintos. A 4 centiméter azonban nagyon kevés, inkább növeljük a szigetelő anyag vastagságát, mondjuk 4-ről 8-ra, ami 166 ezer forint/év. Az igazán javasolt 15 centiméteres külső hőszigetelésnél 187 ezer forintos megtakarítással számolhatunk.

A szigeteléssel azon kívül, hogy több marad a tárcánkban megszüntethetjük a falak kihűlését, csökkenthetjük a lakás hőingadozását, a hőszigetelés kiküszöböli a párakicsapódás okozta problémákat, valamint növeljük az épület élettartamát is.


A szigetelés a felére csökkenti a költségeket

Forrás megjelölés: http://www.metropol.hu/cikk/1145225-a-szigeteles-a-felere-csokkenti-a-koltsegeket

Eddig már több mint 93.000 forintot spórolt a költségein a Knauf Insulation Kft. Referenciaház Programjában részt vevő két család közül az, amelyiknek a házát leszigetelték.

A szigetelés a felére csökkenti a költségeket

Az első, valós körülmények között végzett energiahatékonysági összehasonlító program szakemberei azt is kimutatták, hogy nemcsak a gáz-, hanem az áramfogyasztás is csökkenthető korszerű szigeteléssel.

Míg a szigetelt házban élők 98 731 forintot, addig a szigeteletlen házban élők 191 860 forintot fizettek ki a szep­tember 27-én indult mérések óta.
Az igazi nagy hideg beálltával, tartósan 0 Celsius-fok alatt tovább nőtt a különbség. A leghidegebb 8 nap adatait figyelembe véve elmondható, hogy míg 4 hónap alatt 50%-kal fogyasztott kevesebbet a szigetelt ház, addig a tartósan hideg héten már 56%-kal.

A korszerűen szigetelt házban nemcsak a fűtési energia, hanem az áramfogyasztás is csökkenthető. A hőszigetelt házban a kazán is mindössze harmadannyiszor kapcsol be, mint a szigeteletlen házban, így a keringető szivattyú is ennyivel kevesebb áramot fogyaszt.

Bár ez kevésnek tűnhet egy-egy napra levetítve, a mérések mégis azt mutatják, hogy a teljes fűtési szezon alatt az áramfelhasználás akár 10 000 forinttal is csökkenhet, amellett, hogy a kazán élettartama is meghosszabbodik.


Lakása van? – Fontos változások jönnek

A jövőre életbe lépő új épületenergetikai szabályozás 14-16 cm vastagságú falszigetelést fog előírni. Ez azt jelenti, hogy már most célszerű előrelátóan tervezni az épületszigeteléseket, hiszen ha a házfelújítók csak a jelenlegi minimumértéket szem előtt tartva végzik a munkálatokat, energetikailag már rövid időn belül elavul az épület – hangsúlyozta a tervezett változások kapcsán Kruchina Sándor, az Austrotherm Kft. szakértője.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy húsz évvel ezelőtt még 4-5 cm vastag hőszigetelést tettek a falakra.
Kapcsolódó cikkek

A hőszigetelő anyag ugyan még ma is kiváló állapotban van a falakon, ez a vastagság azonban már nem elégséges – mutatott rá Kruchina Sándor.

Hozzátette, hogy a várható szigorításoknak ezzel még nincs végük: hat év múlva már csak közel nulla káros-anyag kibocsátású épületeket lehet majd építeni. Ez azt jelenti, hogy még körültekintőbben kell megtervezni a házak energiafogyasztását.

Ha valaki húsz éve 12 centi vastagon szigetelt, annak még nem kell hozzányúlnia az épületéhez – hangsúlyozta Kruchina Sándor. Hozzátette: ez esetükben azt is jelenti, hogy a 12 centiméteres szigeteléssel nem csak számottevő többlet-energiát takarítottak meg az elmúlt évtizedekben, de az épület tulajdonosát az újraszigetelés beruházási költségei sem fogják még terhelni.

Ugyanezt kell végiggondolniuk azoknak is, akik ma vágnak bele az épület felújításba. Ha csak a mostani minimum értéket szem előtt tartva szigetelnek, úgy a ház energetikailag már pár év múlva is elavult lesz és a tulajdonos könnyen szembesülhet azzal, hogy újra kellene szigetelni az épületet – hívta fel a figyelmet a szakértő.


 

Több lakóépület-felújítás kaphat támogatást 2014-2020 között

A lakóépületek felújításának finanszírozására a szén-dioxid-kvótabevételek mellett az Európai Unió 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi terve is lehetőséget biztosít, a tervek szerint a következő időszakban az eddigi gyakorlattól eltérően a lakáscélú beruházások tágabb köre válik támogathatóvá – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az MTI megkeresésére.

A tárca tájékoztatása szerint az idén meghirdetendő pályázatok részleteit azután dolgozzák majd ki, miután az Európai Bizottság elfogadta a 2014-2020-as időszak fejlesztési irányvonalait tartalmazó partnerségi megállapodást, majd az egyes operatív programokat.

A támogatások a lakások külső nyílászáróinak energia-megtakarítást eredményező cseréjére, az épületek nyári hővédelmének javítására, a homlokzatok és födémek hőszigetelésére, épületgépészeti felújításra, elektromos korszerűsítésre és a megújuló energiafelhasználás növelésére lesznek felhasználhatók – írta válaszában a fejlesztési minisztérium.

Az NFM emlékeztetett: a lakóépületek energiahatékonyságának fejlesztése érdekében az elmúlt négy évben a kormány csaknem 50 milliárd forint támogatást fizetett ki, ezzel több mint 220 ezer család valósított meg energetikai beruházásokat.


 

Építkezne? Változások jönnek

Több ponton is módosulnak a kormány honlapján megjelent tervezet szerint az építésügyi rendeletek. Az egyik változás alapján amennyiben március 15-től magánszemély építtető köt szerződést kivitelezővel, utóbbi csak 14 nap után láthat munkához, ha ennél hamarabb szeretné elindítani a munkát a megrendelő, ezt bele kell írni a szerződésbe.

A kormányrendelet tervezet szerint több ponton változnak a műemlékekkel kapcsolatos előírások is. Például a felújításuk során törekedni kell a műemlék fizikai valójában és szellemiségében történő megőrzésére. A kutatások során pedig előnyben kell részesíteni a modern, roncsolás mentes vizsgálatokat.

A műemlékeken végzett néhány munkához nem kell engedély, de ezek közül most leválasztja a tervezet azokat, amelyeket – tudomásulvételre – be kell jelenteni az örökségvédelmi hatóságnak. Ilyen például a roncsolásos kutatás, az utólagos szigetelés és a felületképzés megváltoztatása is.

Az ilyen eljárást a hatóság elektronikusan intézi. A hatóság a tervezett tevékenységet – az eljárás megindításától számított 15 napon belül – megtiltja, ha a műemlék jellege, történelmi jelentősége vagy hitelessége jelentősen sérülne. A tiltás elmarad, ha a beavatkozással életveszélyt hárít el a kérelmező.


 

Mennyi idő alatt térülhet meg a lakásfelújítás? – bemutatták a láthatatlan stratégiát

Szakmai konferencián mutatták be a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát, azonban a stratégia, illetve tervezet egyelőre még nem érhető el a nyilvánosság számára. Azt azonban lehet tudni, hogy a stratégia a magyarországi épületállomány felújításának költségét, az egyes megtérülési időket is igyekszik definiálni.

A szakmai és társadalmi egyeztetési folyamat megkezdése jelentette volna az apropót a CEU-n szervezett, a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát (NÉeS) bemutatni hivatott konferenciához, azonban az érdeklődők egyelőre hiába keresik a dokumentumot, a várakozásokkal ellentétben a tervezetet a szakminisztérium azt még nem publikálta a kormany.hu-n. A rendezvény célja az volt, hogy a szakmai közönség megismerhesse a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) irányításával és az ÉMI Minőségügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. közreműködésével előkészített NÉeS tervezetét, szakpolitikai, műszaki hátterét és eredményeit. A következő évek és évtizedek ingatlanpolitikáját, így az építkezésekre vonatkozó szigorodó előírásokat alapvetően meghatározó NÉeS-ről egyelőre így csupán a rendezvényen elhangzott részletek kerültek nyilvánosságra.

Az ÉMI a dokumentum első változatát ledta az NFM-nek, amely lektorálta azt és visszaküldte az ÉMI-nek. A társaság a megjegyzések figyelembevételével módosította az anyagot, majd ismét leadta azt, vagyis a fejlesztési tárcán múlik, mikor indul el valójában a társadalmi vita – az ennek folyamán beérkező észrevételek egy részét szintén beépítik majd a NÉeS végső verziójába. A stratégia egyéves munkával készült el, amelyben több szakmai műhely, illetve felsőoktatási intézmény is részt vett.

Példátlan felmérés

A stratégia legfontosabb pontjai a típusépületek meghatározása, az épületek állapotfelmérése alapján készített helyzetjelentés, épületmodellek felállítása, valamint műszaki felújítási csomagok meghatározása. A NÉeS tehát tulajdonképpen a magyarországi épületállomány felújításának költségét is igyekszik megállapítani, amihez persze elengedhetetlen volt a kiindulópont, vagyis a jelenlegi állapot minél teljesebb felmérése. Az épületek energiafelhasználásának rögzítése a lehető legtöbb adat beszerzésére törekvés elve mentén két úton történt: országos energiastatisztikák alapján, illetve az egyes épületek, épülettípusok felől közelítve, konkrét ingatlanokat is felmérve – derült ki Matuz Géza, az ÉMI vezérigazgató-helyettesének szavaiból. A pályázati (ZBR és KEOP) adatok felhasználása mellett, a tipizálás a KSH népszámlálási kérdőívein alapult, és három változó mellett történt: az építés éve, a falazat típusa, valamint az épület alapterülete alapján (80 négyzetméter alatt kis, a fölött nagy).

Hasonló mértékű épületenergetikai felmérésre korábban nem volt példa Magyarországon. Az adatok feldolgozásával 15 lakó és 21 középülettípust különítettek el, mindegyikükre három alap felújítási változatot, műszaki felújítási csomagot határoztak meg: csak homlokzati szigetelés, csak ablakcsere, csak gépészet – majd ezek kombinációit is modellezték. Mindehhez részletes költségszámítások járultak, első számú rendezőelvként a költséghatékonyságot követve. Ezek alapján a legrövidebb megtérülési idő 8,8 év volt. A stratégia a következő intézkedési programokat határozza meg a 2014-2020-as időszakra: intézkedési programok 2014-2020: épületfelújítási program indítása, újlakás építési program indítása, távhő rendszer korszerűsítése, energiagazdálékodási rendszerek bevezetése, ipari energiahatékonysági program indítása, fiskális szabályozás, szemléletformálás. A munka során elkészült egy épületenergetikai nyilvántartó rendszer, adatbázis is a középületek paraméterei alapján.

A rezsicsökkentést méltatta egyebek mellett nyitó előadásában Horváth Imre Attila, az NFM fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. A politikus ugyanakkor azt is hangsúlyozta, Magyarország már most teljesítette 2016-os időarányos célját a megújulóenergia-részarány emelését illetően, mivel máris 9,4 százalékban megújulókból fedezi teljes energiafogyasztását, miközben csak 2020-ra kell elérnünk a 14,65 százalékos vállalásunkat. (A döntően fosszilis alapú közszolgáltatások árleszorításának és a megújuló energiaforrásokba fektetés megtérülésének ellentmondásáról nem ejtett szót.) A politikus szerint káros arról beszélni, hogy bizonyos fejlesztések akár már 6-7 év alatt megtérülhetnek. Ezzel szemben, mint az egyik előadásból kiderült, a NÉeS kalkulusai szerint legjobb esetben 8,8 év kell az épületenergetikai beruházás megtérüléséhez. Geotermia, biomassza, napenergia – elsősorban ezekre a megújuló forrásokra, és ilyen sorrendben érdemes támaszkodni szerinte.

Megújuló fatüzelés?

Az emelkedő megújuló-részarány mögött nagyrészt a biomassza, tulajdonképpen a fatüzelés arányának emelkedése áll – árnyalta az összképet Ádám Béla, a Megújuló Energia Platform/ Magyar Hőszivattyú Szövetségének alapító elnöke; például a geotermia részaránya még csökkent is.

Horváth Imre Attila szerint 2020-ig várhatóan évente 70 millió eurós kvótabevétellel számolhat az ország, ami továbbra is fontos forrása lehet a fejlesztéseknek. A 2014-2020-as időszakban rendelkezésre álló EU-források tervezése folyamatban van, Magyarország jól áll a programok tervezésében – mondta el. A négy operatív program közül a legfontosabb KEOP mellett – amely a lakosság és a költségvetési szervek megújuló és távhőfejlesztéseit támogatja, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GInOP), valamint az önkormányzati szektor rendelkezésére álló Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VeKOP) konstrukcióit említette. (Hizó Ferenc, az NFM zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára szerint még idén indulhat egy körülbelül kétmilliárd forintos keretű pályázat a norvég alapból, amely több település távfűtési rendszerének geotermikus fejlesztését teszi majd lehetővé.)

Összességében energiahatékonysági beruházásokra mintegy 500 milliárd forint áll majd rendelkezésre 2014 és 2020 között – derült ki Thuróczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) versenyképességért felelős helyettes államtitkára. A kormány az idei év végéig lezárná az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseket, az operatív programok benyújtása pedig 2014 elejétől lenne lehetséges a tervek szerint. A rendelkezésre álló fejlesztési források megtervezésében és irányításában az ágazati tárcáknak a korábbi időszakhoz képest nagyobb súlyt szánnak, ahogyan a területi programok tervezésében és végrehajtásában a megyék, megyei jogú városok jutnának jelentősebb szerephez – mindezt persze központi koordináció mellett. A helyettes államtitkár arról is beszélt, oly módon egyszerűsítik a projektkiválasztást, hogy ne legyen szükség mindig nyílt pályázatra.

A Glattfelder Béla elnökölte Megújuló Energia Platform szerint a tervekben még nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk a megújuló energiaforrásoknak, ezért egyebek mellett azt javasolják, hogy új épületek esetében legyen kötelező megújuló energiaforrások alkalmazása, vagy például, hogy a nagyobb középületeknél elektromosautó-töltőpontok létesüljenek. Egy korábbi javaslatuk szerint pedig a lakossági energetikai pályázatok nyerteseinek szja-kedvezményt kellene nyújtani.

A dokumentum kidolgozását az európai uniós szabályozás, illetve a szélesebb körű hazai energetikai stratégia tette szükségessé, amelyek szerint 2020-ra minden újépítésú épületnek közel nulla energiafelhasználásúnak kell lennie (a középületeknél 2018 a határidő). A változás elengedhetetlen, hiszen a 4 millió 155 ezer lakóépület 70 százaléka elavult, minden tizedik ingatlan pedig annyira rossz állapotban van, hogy már felújítani sem érdemes. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) fő célja a lakó és középületek fenti elvnek megfelelő energetikai szabványainak egységes keretbe foglalása. Magyarország ellen 2012 szeptemberben kötelezettségszegési eljárás indult, mert nem sikerült tökéletesen átültetni az épületek energiahatékonyságáról szóló EU-parlamenti és tanácsi irányelvet. Ilyen hiányosság volt például, hogy a rendeletben nem szerepelt a közel nulla energiafogyasztású épület fogalmának meghatározása, valamint a bevezetés dátuma sem szerepel; illetve a jogszabály nem tartalmazza például a távhűtés fogalmát sem – ismertette Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára. Tóth András, az Európai Bizottság energia- és közlekedésügyi főigazgatóságának munkatársa, politikai tanácsadó szerint azonban, „nincsenek nagy problémák”, így az ügy vélhetően nem jut el bírósági fázisba.

Ezért jobb a panellakás, mint a családi ház

Újra düböröghet a panelprogram, a fejlesztési miniszter tegnapi bejelentése a következő 7 évre 500 milliárdot ígért az építőiparnak és energiatakarékos panellakásokat 380 ezer családnak. Bár a téglalakások, családi házak szigetelésével többet lehetne spórolni, rájuk vonatkozó nagyszabású programról nincs hír.

A hétéves távlatban elosztott 500 milliárd forint évi 70 milliárdos megbízást jelent, ami természetesen nem jön rosszul a megerendelés hiányával küzdő építőiparnak. Ám azért a súlyának értékeléshez érdemes tudni, hogy még a szintén gödörben vergődő európai építési piacon is több mint 30 százalék a lakásépítés és felújítás részesedése az éves építőipari teljesítményből, Magyarországon viszont mindössze 6-7 százalékot hasít ki ez a szegmens az építésgazdaság tortájából.

A jövőre várható 70 milliárddal megfejelve és a tavalyi 1600 milliárdos építési termelést figyelembe véve még mindig épp csak, hogy eléri a 10 százalékot a lakásépítéshez, felújításhoz kapcsolódó terület teljesítménye az ágazaton belül. Vagyis az egészséges struktúra visszaállításához további 20 százaléknyi, összesen mintegy 480 milliárdnyi lakásépítési, felújítási megbízásra lenne szükség, még a nagyon alsó hangon számolt, recessziós mélypontnak tekinthető 1600 milliárdos építési piacon is – veti fel az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke, Koji László.

Vastagabban foghat a ceruza, az évekig elmaradt kifizetések miatt

A szövetség lakáspiaci alelnöke, Tóth Istvánné az eddigi panelprogramban részt vevő vállalkozók kifizetésének anomáliáit említi, a jellemző gyakorlat szerint ugyanis sokszor évekig benne állt a cégek pénze a beruházásban, ezért az újabb felvonásban biztos óvatosabbak lesznek.

A vállalkozóknak adott állami garanciák rendezésének szükségességét hangsúlyozza Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) elnöke is, aki attól tart, a pénzzel évekre bennragadt vállalkozók ceruzája most vastagabban fog majd. Kockázatosnak tartja a társasházak hitelképessége szempontjából a nagy mértékű közös költség hátralékot is, vannak, akik már 4-5 éve nem fizetik a díjakat.

Dicséretes a panelállomány megújításának a szándéka, csakhogy az igazi „energiatemetőt” nem ezek a lakások jelentik, hanem a 2-2,5 millió darabos családiház-állomány, közte a „Kádár-kockák” és a régi, téglaépítésű társasházak – hívja fel egy másik szempontra a figyelmet Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke. A családi házaknál az építészeti adottságok miatt 60-65 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni, a paneleknél maximum ennek a fele realizálható. Ráadásul a lepusztult családi házakban élők tömegeit a rezsicsökkentés sem éri el – teszi hozzá Vidor, aki szerint a Hazai hatékonyságprogram szerint is ezen a téren halmozódtak fel a  legnagyobb energiatakarékossági és minőségi problémák.

Nem ott  és nem úgy segít, ahol kell

A panellakók körében jelentős a közüzemi számla és közös költség hátralék, a társasházak és a lakók állami garanciavállalás nélkül nem lesznek hitelképesek a program finanszírozásában megjelenő kedvezményes banki hitelekre sem – erősíti meg a MÉASZ elnöke. A kormány ezzel egy olyan rétegen szeretne segíteni, akik közül sokan inkább szociális bérlakásba költöznének, mintsem újabb terheket vegyenek a nyakukba.

Az épületállomány pedig ettől nem lesz értékesebb, a panel lakások ára nem nő a felújítástól, úgy mint egy energiatakarékossá alakított családi házé vagy építészeti értéket képviselő belvárosi társasházé – jegyzi meg végül. Emiatt úgy látja, hatékonyabban is el lehetne költeni az erre szánt keretet. Az uniós pénzt pedig inkább az önerő pótlására kellene fordítani – tette hozzá Vidor.

Bizonytalan lábakon

Nincsenek meg a program makrogazdasági feltételei, legalábbis az egyszámjegyű szja-val együtt – állítja Varga Dénes gazdaságkutató. A „növekedési lábak” nem éppen stabilak – mondta a kutató: az ipari termelés az első kilenc hónapban a Mercedes eredménye nélkül inkább stagnálást vagy 1-2 százalékos csökkenést mutat, a mezőgazdasági növekedés a jó idő függvénye, az uniós pénzek elköltésének hajrája is rövidesen lecseng, a brüsszeli pénzből megvalósult, megvalósuló beruházások pedig nem mindig racionálisak, azaz további növekedést alig táplálnak. Vagyis nem lehet további olyan erősödésre számítani, ami a program forrásául szolgálna, főként ha újabb négyszázmilliárddal apad az egyszámjegyű szja következtében a költségvetés – mondta Varga. Az egyszámjegyű szja-val inkább tovább szűkül a kormány mozgástere – figyelmeztet a szakértő, aki a jelenlegi struktúrában sem tartja reális célnak a 380 ezer panel felújítását a következő hétéves periódusban.

A költségvetésben mindig van ekkora mozgástér  – véli ezzel szemben Petz Raymund, a GKI Zrt. ügyvezető igazgatója, bár a GKI szerint már így is mintegy 150 milliárdos a feszültség a jelenlegi számok alapján a jövő évi büdzsében, amit egy egyszámjegyű szja tovább ronthat, és bevételnövelő intézkedésekre sarkallhat. Noha energetikai, városképi és építőipari szempontból mindenképpen jó dolog a meghirdetett program, a hátulütői közt nem szabad megfeledkezni a komoly önrészigényről, amelyet a program sikerét veszélyeztető fő rizikónak tart Petz is.


 

Nevet vált az ismert márka Magyarországon is

Az elsősorban tetőablakairól ismert Velux fut új néven.

Veluxról LKR-Hungaryre nevezték át a dán építőipari cégcsoport fertődi és fertőszentmiklósi üzemét is magában foglaló cégét – írta szerdán a Kisalföld.

A cikk szerint ezzel a cégcsoport-alapító fia, a Velux-csoportot is tulajdonló Villum Alapítvány éléről 75 évesen leköszönő Lars Kann-Rasmussen monogramját veszi fel nevébe a 11 országban működő társaság. A cég az 1980-as években indított Győr-Moson-Sopron megyei gyáraival a térség egyik legnagyobb munkaadója.


Februárban indul a panelprogram harmadik felvonása

2014 februárban elindul a Panel III. program, amely a hétszázezres panelállományból még meg nem újult 380 ezer lakás korszerűsítését célozza 2020-ig – jelentette be Németh Lászlóné fejlesztési miniszter ma sajtótájékoztatón.

A program forrása egyharmad részben vissza nem térítendő EU – s támogatás, a fennmaradó kétharmad finanszírozásában szeret kap a ZFR rendszer kvóta értékesítéséből befolyó pénz, saját és önkormányzati forrás, és az MFB panelfelúíjtási hitel kerete.

Az arányok kialakításáról még tárgyalnak – mondta a miniszter. Jelenleg mindössze annyit lehet tudni, hogy a Panel II. program finanszírozásánál 40 milliárdos MFB hitelkeret állt rendelkezésre, ebből 30 milliárdot már lekötöttek, a februárban induló harmadik programhoz a maradék 10 milliárdot várhatóan szintén 40 milliárdra emelik, de mint Németh Lászlóné fogalmazott, a lehetőségek e téren korlátlanok.

Horváth Attila Imre, fejesztés és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtikár hozzátette, a Panel III. megvalósítása, a komplex – szigetelés, ablakcsere, gépészeti felújítás, megújuló energiatermelés – felújítás mintegy 500 milliárd forintnyi megrendelést biztosít 2020-ig az építőiparnak.

 


Hide